Belátta az unió, hogy ez az ár

Megkezdődhetnek a tárgyalások a IMF-fel, készül a jövő évi büdzsé, míg az EU-ban úgy fest, belátták végre, hogy mi az ára a válságból való kilábalásnak.

Suppan Gergely a költségvetéssel kapcsolatban elmondta, hogy a munka költségeinek csökkentése alapvetően „helyes döntés”. A probléma szerinte leginkább az, hogy ennek részletei valamint a feltételek egyelőre még nem kristálytiszták. A tranzakciós illetékkel kapcsolatban már nem ilyen derűlátó az elemző. A piacok szemszögéből ugyanis egyelőre „fiktívnek tűnnek” az új adóval kapcsolatos bevételek. „A költségvetés hígulásának nem örülnek” – tette hozzá.

Veszélyes lehet bevonni a jegybankot

Az elemző szerint azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bankra is kiterjesztenék a tranzakciós illetéket, végeredményben az MNB eredményét befolyásolnák, amelyért a költségvetés szavatol, így némiképp „hókuszpókusznak” tűnik az egész. Ha a jegybank áthárítja a bankokra az illetéket, akkor annak nagyon drasztikus hatásai lehetnek a bankszektorra nézve – emelte ki Suppan. Ha lecsípi az egy ezreléket a rövid lejáratú betétekből, akkor a kereskedelmi bankoknak már nem fogja megérni a 7 százalékos alapkamatra betenni a pénzüket, a jegybanknál „parkoltatni” azt.

Ebből a 7 százalékból így könnyedén akár 4,5 százalék lehet, melynek hatására akár a forint árfolyama is elszállhat, ugyanis ezt a mértékű „kamatvágást” már nem biztos, hogy elbírná a magyar gazdaság. Továbbá az a veszély is fennáll, hogy a bankok kiveszik betétjeiket az MNB-ből. A kereskedelmi bankok likviditásmenedzsment részeként tartanak jegybanki betéteket. Suppan szerint ezeket „őrültség adóztatni”. A szakember inkább a költségvetés kiadási oldalán csökkentene.

Mindenképpen szükség van plafonra

A tranzakciós illeték plafon nélküli bevezetése szintén őrültségnek tűnik, hiszen a bankok kivinnék a pénzt az országból, így kikerülve az illetéket. „Az egész gazdaság összeomolhatna, ha plafon nélkül vezetnék be” – tette hozzá. Suppan elmondta, hogy például a győri Audi 100 milliárd forintos átutalásainál ez százmillió forintos nagyságrendet jelent. De nemcsak a német autógyárat érintette volna ekkora mértékben ez a sarc, hanem a kiskereskedelmi láncokat is. A szakértő szerint a költségvetési bizottság és a bankszövetség által javasolt hatezer forintos felső plafon „elviselhetőnek tűnik”.

A költségvetéssel kapcsolatban Suppan kiemelte, hogy 98 százalékával feltehetően az IMF is egyet fog érteni. Összességében jó irányba történt elmozdulás, bár szerinte pár apróságba még beleköthet majd a nemzetközi szervezet.

Őszre megszülethet a megállapodás a valutaalappal

A Takarékbank elemzője szerint akár őszig meg is születhet a megállapodás az IMF-fel. Gyakorlatilag már minden a „kormány viselkedésén múlik”. „Egy hét alatt – az Ecofin múlt hét pénteki bejelentését követően – gyakorlatilag átírtak mindent” – mondta Suppan, majd hozzátette, hogy „ez nem feltétlenül jó üzenet” a piacok, befektetők felé.

Ugyanakkor az, hogy a hátrányos helyzetűek munkába állíthatóak legyenek, azzal az IMF is egyetérthet – tette hozzá. A tranzakciós illetékkel kapcsolatban már nem biztos, hogy minden módosítás tetszeni fog a valutaalapnak.

Jó irányba indult el az unió

Megállapodtak az európai uniós tagországok abban az eljárásban, amelynek keretében kidolgozzák a gazdasági és pénzügyi uniót kiteljesítő folyamat lépéseit. Suppan szerint ezt mindenképpen „meg kell csinálni”, ugyanis „nincs más reális alternatíva”. Úgy fest, most már a politikusok is meggyőzhetőek arról, hogy a válságból való kilábalás a „szuverenitás feladásával” jár. „Belátták, hogy ez az ára.”

A szakértő úgy véli, hogy összességében kedvező irányba történt elmozdulás pénteken Brüsszelben. A péntek reggeli bejelentés hatására pedig szárnyalásnak indult az euró, valamint a feltörekvő piacok devizái is.

Kérdéses az eurókötvények sorsa

A közös kötvénykibocsátás, vagyis az eurókötvények bevezetése ugyanakkor egyelőre még várat magára. Németország ugyanis ragaszkodik álláspontjához, azaz addig nem támogatja a javaslatot, amíg nem lát garanciákat arra, hogy az országok betartják a szigorú fiskális politikát, tehát nem engedik elszállni a költségvetési hiányokat. Teljesen érthető a német álláspont, mely szerint nem kívánnak olyan államok adósságaiért garanciát vállalni, ahol ilyen lazán kezelik a költségvetést – mondta az elemző.

Suppan ugyanakkor kiemelte, hogy az eurókötvények bevezetésével jelentősen csökkenhetnének az állampapírok hozamai – így olcsóbbá válna az államadósság finanszírozása. Létrejöhetne a „hozamkonvergencia”, mely elemi érdeke az egyre nagyobb adósságot felhalmozó országoknak, így Spanyolországnak és Olaszországnak is. Bár ez a szuverenitás részleges feladásával járna, de „valamit valamiért” – teszi hozzá.