A testület előző, július 24-i kamatdöntő ülésén a monetáris tanács öt tagja, köztük Simor András elnök szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására, két külső tanácstag, Cinkotai János és Kocziszky György 25 bázispontos kamatcsökkentésre voksolt. A Reuters múlt heti felmérésekor 16 elemző kamattartást, 3 elemző 25 bázispontos kamatcsökkentést valószínűsített.
Londoni felzárkózó piaci elemzők szintén a 7,00 százalékos alapkamat tartására láttak a legnagyobb esélyt a hét elején, ugyanakkor nem zárták ki azt sem, hogy ezúttal többségbe kerülnek a kamatcsökkentést pártoló testületi tagok. Az alapkamat tavaly december 21-e óta állt 7 százalékon.
Az MNB indoklásában megjegyzi: a monetáris tanács továbbra is kiemelt figyelemmel követi az inflációs alapfolyamatok alakulását. A monetáris kondíciók lazítására csak addig van mód, amíg a gazdaságot érő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat és a kockázati megítélésünk javulása folytatódik.
Jövőre indulhat meg a gazdasági növekedés
A monetáris tanács értékelése szerint a hazai kockázati megítélés tovább javult, ugyanakkor a javulás elsősorban külső tényezőkre vezethető vissza. A testület megítélése szerint idén a gazdaság kibocsátása csökken, és a növekedés csak 2013-ban indulhat meg. A fogyasztóiár-index 2013-ban is számottevően meghaladhatja a középtávú cél értékét az adóváltozások, az adminisztratív intézkedések és a nyersanyagárak növekedése következtében, és az inflációs cél elérése várhatóan kitolódik.
Az MNB közleménye szerint a kedvező nemzetközi befektetői hangulat a válságkezeléssel összefüggő bejelentésekre volt visszavezethető, ugyanakkor az euróövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos feszültségeket tartósan kezelő intézkedések döntési és alkalmazási kockázata megmaradt. A kockázati prémium jövőbeni alakulása szempontjából fontos a kormány elkötelezettsége a fegyelmezett költségvetési politika és az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás mellett.
Kitolódik az inflációs cél elérése
A második negyedéves GDP-adat a konjunktúrafolyamatok romlását tükrözi, az újabb negyedéves visszaesés alapján a magyar gazdaság technikai értelemben recesszióba került – állapítja meg a jegybank közleménye. Az autóipari kapacitások folyamatos bővülésének ellenére az ipari termelés visszaesése folytatódott. A járműgyártás bővülésénél nagyobb mértékű volt az építőiparban, a mezőgazdaságban és a kiskereskedelmi forgalomban tapasztalt visszaesés. A külső kereslet erőteljes lassulása rontja a hazai export kilátásait. A belső kereslet várhatóan tovább mérséklődik az elkövetkező negyedévekben. A rossz konjunktúrakilátások, a nehezen kiszámítható üzleti környezet és a szigorú hitelfeltételek miatt a beruházási aktivitás továbbra is visszafogott marad.
A fogyasztói árakat érintő sorozatos indirektadó-emelések következtében az árindex 2013-ban is számottevően meghaladhatja a középtávú cél értékét. Bár a tartósan gyenge belföldi kereslet és a laza munkaerő-piaci feltételek mellett a másodkörös hatások kialakulásának alacsony a kockázata, az inflációs cél elérése várhatóan kitolódik.
A júniusi és júliusi inflációs adatok az előzetesen vártnál magasabbak voltak, amely a feldolgozott élelmiszerárak növekedése és a jövedéki adó évközi emelése miatt következett be. A gyengülő belföldi kereslet következtében a reálgazdaság oldaláról érkező inflációs nyomás továbbra is mérsékelt az MNB szerint, ugyanakkor az év eleji adóemelések, a Széll Kálmán-terv intézkedései, a legutóbb bejelentett jövedékiadó-emelés tartósan cél fölött tartják az inflációt. Emellett felfelé mutató kockázatot jelenthet a vártnál magasabb világpiaci olajár és a kibontakozóban lévő élelmiszerár-sokk – olvasható a jegybank közleményében.
A magas devizatartalékok jótékony hatása
Elég magas a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka ahhoz, hogy fokozatosan csökkenthető legyen az alapkamat. A jegybanknál tárolt mintegy 36 milliárd euró szakértők szerint megfelelő támaszt jelent a gazdaság beindításához szükséges lépéshez – olvasható az augusztus 21-i Magyar Nemzetben. Szakértők szerint ha már az MNB a forint árfolyamának megtámasztására nem használta fel a devizatartalékokat, megfelelő biztosítékot jelent ez az összeg a jövőben esedékes jegybanki alapkamat csökkentéséhez.
„Szoros többség”
A monetáris tanács keddi ülésén két javaslat volt: 25 bázispontos csökkentés és kamattartás; a csökkentés szoros többséget kapott – mondta Simor András jegybankelnök kedden a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülése után sajtótájékoztatón.
Egy kérdésre a jegybankelnök azt válaszolta: „nem örök harc a kormány és a jegybank között a kamat mértéke, csak bizonyos helyzetekben az”. Úgy vélte, nem azt kell számon kérni, ha a jegybank az árstabilitást próbálja védeni, hanem a kormányon kell azt számon kérni, ha nem azt teszi.
Simor András az alapkamat jelenleg is magas voltát firtató kérdésre elmondta: nemcsak Európa egyik legmagasabb alapkamata van Magyarországon, hanem Európa egyik legmagasabb inflációja is, ráadásul az ország kockázati megítélése is a legrosszabbak között van.
