A kormány előtt a sertéságazat fejlesztése

A külföldi piacok felmérését és hazai kutatási programok indítását is javasolja a Vidékfejlesztési Minisztérium.

V. Németh Zsolt, a Pannon Egyetem Georgikon Karának tangazdaságában felújított fiaztató és utónevelő egység átadása alkalmából beszélt arról, hogy a sertéságazati stratégia keretében felmérik az uniós pályázati rendszerekben még rendelkezésre álló vagy majdan elérhető támogatásokat, a külföldi piacok lehetőségeit, de takarmányozási kutatási programot is indítanának, amely elsősorban a magyar fajtákra koncentrálna, tehát a mangalicára vagy a keszthelyi egyetemi telepen tenyésztett magyar nagyfehér fajta törzstenyészetére.

A tárca a termelési integrációt is szorgalmazza, a forgóeszközök beszerzéséhez kamattámogatási rendszer kidolgozását javasolja, de szükségesnek tartaná a hazai környezetvédelmi szabályok felülvizsgálatát is, amelyek esetleg „túlteljesítik” az uniós elvárásokat.

Növelni kell az állattenyésztés szerepét

Az államtitkár kitért arra, hogy a mezőgazdaságon belül Magyarországon az állattenyésztés legfeljebb harmadrészt képvisel, míg Nyugat-Európában legalább 50 százalékot, Hollandiában például 70 százalékot. A hazai vidékfejlesztési stratégia egyik fő pontja ezért is az állattenyésztés szerepének növelése.

A sertésállományban tíz év alatt jelentős visszaesés volt tapasztalható, 2002-ben még több mint 5 millió sertés volt Magyarországon, most pedig 3 millió alatti az állomány létszáma. A kocák száma most 205 ezerre tehető, tíz éve még 381 ezer volt.

Az ágazat gondjai közé sorolta, hogy a termelés nem eléggé hatékony, a szervezettsége messze elmarad a nyugat-európai vetélytársakétól, és nem megfelelő a tartástechnológia, a méretgazdaságosság és a takarmányozás sem. Hozzátette: Magyarországon kisebb a sertésszaporulat, lassú a tömeggyarapodás, később lesznek vágásérettek a sertések, és nagyon gyenge a takarmányhasznosítás, mindez pedig jelentősen befolyásolja a versenyképességet.

Augusztus végéig elérhető az a 40 milliárd forintos pályázati keret, amely állattartó telepek korszerűsítésére, technológiai modernizációra és telepbővítésekre szolgál – fűzte még hozzá V. Németh Zsolt.

Saját forrásból finanszírozzák a fejlesztést

Dublecz Károly, a kar dékánja az avatáson elmondta: 23 milliós fejlesztésüket saját forrásból finanszírozták. Ez a beruházás szervesen illeszkedik az agrárgazdaság helyzetének javítását szolgáló folyamatokba, amelyhez ez idén 215 éves Georgikonnak is csatlakoznia kell. Kifejtette, hogy az egyetemi kar tangazdaságában a tehenészeti telep, a lovarda vagy a húsmarha telep a kor színvonalának megfelelően felszerelt, a sertéstelep azonban nemrég még a megszűnés határán állt, de kitartottak mellette, ezért is döntöttek a felújításról.

Az átadásra készült sajtóanyag szerint a Pannon Egyetem Georgikon Kara közel 60 esztendeje fenntartója az állami tulajdonú magyar nagyfehér fajta törzstenyészetének. A kiváló szaporaságú, kitűnő szervezeti szilárdságú sertésállomány nemcsak genetikai, de nemzeti értéket is képvisel, a sertéstelep pedig évtizedek óta a hallgatók gyakorlati képzésének, a sertéstenyésztési és takarmányozási kutatásoknak, valamint az egyetem szaktanácsadási tevékenységének fontos bázisa.

Tavaly az egyetem 60 kocás sertésállomány kiszolgálására alkalmas felújítási tervet fogadott el, amelynek az első üteme a törzstenyészet most átadott új fiaztató és utónevelő blokkja. A korszerű tartási technológia biztosítja az állatok és a velük foglalatoskodó gondozók és hallgatók jó közérzetét, a színvonalas munkavégzés lehetőségét, és megfelel a környezetvédelmi és állatvédelmi igényeknek, illetve előírásoknak.

Csökkenhet a sertésállomány

Ismert, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Sertéstenyésztők Országos Választmányának tagjai keddi ülésükön megállapították: válságban van a magyar sertéstenyésztés, a magas takarmányárak mellett a felvásárlási árak olyan alacsonyak, hogy esetenként az önköltséget sem fedezik.

A MOSZ szerint ha az ágazat nem kap gyors segítséget, a sertésszám Magyarországon akár kétmillió alá is csökkenhet. A választmány a kritikus helyzetre való tekintettel elengedhetetlennek tartja a nemzeti támogatások teljes összegű gyors kifizetését, egy kamattámogatott hitelkonstrukció meghirdetését a sertéstartók számára, valamint egy állami takarmányalap létrehozását.

A felvetés kapcsán a minisztérium akkor azt közölte, hogy az állami takarmányalap egyelőre nincs napirenden, az állattartók megsegítése érdekében a forgóeszközhitel-nyújtásra és a megemelt nemzeti támogatások folyósítására látnak esélyt. Tóth István, a MOSZ elnöke a Lánchíd Rádiónak arról beszélt, hogy a folyamatok a sertéshús drágulásához vezethetnek.