Az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank – a hitelező trojka – képviselői ezekben a hetekben vizsgálják Athénban, hogy kiutalható-e a Görögországnak tavasszal odaítélt második, 130 milliárd eurós nemzetközi mentőprogram következő részlete. Ettől függ Görögország számára közvetlenül a fizetőképesség megtartása, Európa számára pedig alkalmasint az euróövezet megőrzése a mostani formájában. A görög kormánnyal zajló tárgyalások témája most a szerkezeti reform, a finanszírozás és az adósságtörlesztés fenntarthatósága – mondta az IMF vezetője.
Christine Lagarde egyebekben megköszönte az érintett arab országoknak, hogy az olajárak és az olajtartalékok jó kezelésével hozzájárulnak a világgazdaság stabilizálásához. Ez utóbbiról más vélemények is vannak: a nagy nyugati importőröket képviselő Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője a múlt hónapban aggasztónak nevezte, hogy június óta 20 százalékkal drágult a kőolaj a szabadpiacon.
Egyiptom inkább éhen hal
Nem lesz könnyű dolga a Nemzetközi Valutaalapnak Egyiptommal, mivel az afrikai kormány az iszlám pénzügyi jognak megfelelő kölcsönt óhajt a nemzetközi szervezettől. „Soha nem fogadnám el, hogy Egyiptom kamat terhére éljen, inkább éhen halunk, de nem eszünk kamat terhére” – mondta Mohamed Murszi államfő a hét végén egy kairói ünnepségen, amelyet az 1973. októberi, Izrael elleni háború évfordulójára rendeztek tízezrek részvételével. Az egyiptomi kormány augusztusban 4,8 milliárd dollárig terjedő kölcsönt kért az IMF-től. „Ez nem jelent uzsorát” - fogadkozott Murszi, leszögezve, hogy a kölcsön meg fog felelni az iszlám előírásainak. Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde a hét végén úgy nyilatkozott Rijádban, hogy a nemzetközi pénzintézet „kész előfeltételek nélkül tárgyalni” az egyiptomi kormánnyal. Az iszlám pénzügyi jog a kamatszedést általánosságban uzsorának tartja, és tiltja.
