Így működik az árfolyamgát
A rögzített árfolyamon a törlesztés lehetőségét a törvény szerint a fogyasztók 2012. december 31-éig írásban kezdeményezhetik pénzügyi szolgáltatójuknál. Az árfolyamgáttal a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és válnak kiszámíthatóvá. A svájcifrank-alapú hiteleket 180, az euróalapút 250, a japánjen-alapút pedig 2,5 forintos árfolyamon lehet törleszteni.
A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztőrészleteiben a rögzített időszak alatt nem jelennek meg: az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forint gyűjtőszámlára kerül. A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel.
Az év végéig lehet az árfolyamgát védelme mögé vonulni
Augusztus végéig az érintett devizahitel-állomány 15 százaléka került az árfolyamgát védelme alá, a jogosultaknak pedig a tíz százaléka döntött a lehetőség mellett. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek 8 című műsorában hangsúlyozta: az árfolyamrögzítéssel minél több embernek élnie kell, hogy így kiküszöböljék a kockázatokat.
Lehetetlen érvényesíteni
A kereskedelmi bankoknál eddig a jogosult devizahitelesek 20-30 százaléka élt az árfolyamgát lehetőségével, a pénzintézetek készülnek a nagyobb rohamra az év vége felé, és arra számítanak, hogy az ügyfelek 50-60 százaléka él a lehetőséggel. Hiába egyre nagyobb az érdeklődés az árfolyamgát iránt, egyes bankoknál szinte lehetetlen érvényesíteni – derül ki a Hír TV Panaszkönyv című műsorából, amelyben a pénzintézet egyik ügyfele arról számolt be, hogyan utasították el árfolyamgát-kérelmét.
