Véleménye szerint csak stabil, megtervezett és következetesen végrehajtott, időben elnyújtott konszolidációs programokkal tudnak kilábalni a legnagyobb bajban lévő országok. A fokozatos, kiszámítható és hiteles kiigazítási stratégia – hangsúlyozottan hosszú távon – nagyobb mértékben mérsékli az adósság reálkamatát, mint amennyivel csökkenti a növekedést, így mérsékli az adósságterhet – hangsúlyozta Csery. S minél kisebb az adósságteher, annál kisebb költségvetési többletre lesz szükség elsődleges szinten, éppen ezért egyre kisebb kiigazítással is elérhető lesz az adósságállomány féken tartása – mutatott rá a gazdasági szakértő.
Együtt tudnak-e élni?
„A fentiek tükrében egy rossz és egy jó hírrel szolgálhatunk.” A rossz hír, hogy nincs gyors megoldás az európai adósságválságra, a jó hír viszont, hogy már lehet látni a fényt az alagút végén – állapítja meg Csery. Szerinte jól megtervezett struktúrájú, hosszú távú konszolidációs programokkal évek alatt fáradságos kormányzati munkával fenntartható pályára lehet terelni az európai államadósságokat. Különösen igaz ez nagy államadóssággal, magas kamatszinttel és kis, nyitott gazdasággal, valamint szűk fiskális mozgástérrel rendelkező országok esetében.
Csery úgy látja, az Európai Bizottság őszi gazdasági prognózisa első ránézésre lesújtó jövőt vázol fel, igazából megerősíti a korábban leírtakat: 2014-re várhatóan beérnek a legproblémásabb országokban eszközölt konszolidációk és megállítják az adósság növekedését. A kérdés csak az, hogy az egyre erősebben ellenálló európai társadalmak együtt tudnak-e élni még legalább két évig a vissza-visszatérő megszorításokkal – zárul az elemzés.
