A privatizáció előzményei
Kamarás Miklóst azért hívta meg a bizottság, mivel 2004 végéig ő volt az ÁPV vezérigazgatója, majd ezt követően fél évig a Budapest Airport (BA) igazgatósági elnöke, 2009 júliusától egy évig pedig az MNV vezérigazgatója. A privatizáció előzményét vázolva Kamarás Miklós elmondta, hogy 2003-ban készült egy reorganizációs terv a Malévnál, amit az állam elfogadott, és 2 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a cégben. Az EIB és az MFB pedig 100 millió euró hitelt nyújtott a légitársaságnak. Megvásárlásra 2004-ben kétszer, 2005-ben egyszer hirdették meg a Malévot, és miután nem jött vevő, így került képbe Abramovics cége, az AirBridge. A kormány 2009 nyarán hozott határozatot arról, hogy kezdjenek tárgyalásokat az orosz féllel. Akkortól a részvényesi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolta – ismertette.
A bizottság meghívta Váradi Józsefet, a Wizz Air vezérigazgatóját, aki nem jelent meg a meghallgatáson. Réczicza István ügyvéd megjelent ugyan, de közölte, hogy az ügyvédi titoktartás miatt nem állhat a bizottság rendelkezésére.
Az Országgyűlés az év végéig meghosszabbította a Malév és a Budapest Airport (BA) Zrt. privatizációját, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság mandátumát. A Ház hétfőn 280 szavazattal, 47 ellenében fogadta el a testület elnökének indítványát. Varga István javaslatára a vizsgálóbizottságnak a szeptemberi határidő helyett december 31-éig kell benyújtania jelentését a parlamentnek.
