A bank, ameddig szükséges, biztosítja a kellő likviditást az eurózónában – mondta Mario Draghi, hangsúlyozva azonban, hogy a kormányok feladata az elengedhetetlen strukturális átalakítások végrehajtása. Az EKB változatlanul 0,75 százalékon hagyta az irányadó kamatot. Draghi elmondta: az EKB kormányzótanácsa „átfogóan” megvitatta a kamatcsökkentés lehetőségét, és megvizsgálja, hogy az alacsony kamatokon kívül milyen új eszközöket lehet bevetni, ha az eurózóna gazdaságának további stimulusra volna szüksége.
A bankelnök szerint a jelek azt mutatják, hogy a gazdaság gyengélkedése kiterjedt az eurózóna magjára, és kockázatot jelent, hogy a vártnál is lanyhábban alakul a belső kereslet, és hogy elégtelenül hajtják végre a strukturális reformokat. Ezek a tényezők akadályozhatják a hangulat javulását és késleltethetik a fellendülést.
Ciprussal kapcsolatban Draghi hangsúlyozta, hogy az ország megmentésének módja (a bankbetétek megadóztatása) nem lehet más esetekben alkalmazható sablon. Hozzátette: az EKB sosem javasolta a 100 ezer eurónál kisebb, azaz biztosított betétek bevonását a mentőcsomagba. A bankelnök sürgette a közös bankfelügyelet mielőbbi felállítását, hozzáfűzve, hogy a bankok problémáit nem az adófizetők pénzén kell megoldani.
Elemzők szerint Draghi nem mondott nagy újdonságokat, de a piacok hangulatát rontotta, hogy hangsúlyozottan utalt a fellendülést terhelő kockázatokra, viszont nem tett utalást arra, hogy az EKB milyen esetben látja elérkezettnek az időt az említett „új eszközök és módszerek” bevetésére.
Draghi tájékoztatása közben a tőzsdék lefelé indultak, és az euró gyengülni kezdett a dollárral szemben. Az euró azonban magára talált, amikor a bankelnök kijelentette: az euróövezethez nem forgóajtón keresztül csatlakoznak, és azok, akik Ciprus vagy más országok kapcsán az övezet elhagyásáról beszélnek, „mérhetetlenül alulbecsülik a közös valutát összetartó politikai tőkét”. A piacok ezt úgy értelmezték, hogy az EKB el van szánva az euróövezet egyben tartására.
