Mit ér a gyógyvíz, ha magyar?

Szegeden és Pécsett már balneológiát is oktatnak – Egyre kevesebb pénz jut a termálvizes terápiákra.

Magyar Nemzet
2013. 07. 10. 2:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ki ne hallott volna már arról, hogy Magyarország termálvíz-nagyhatalom, s hogy az Európa-szerte híres gyógyhatású vizeink mágnesként vonzzák a hazai és külföldi turistákat, gyógyulni vágyókat? Tény, hogy az ország területének négyötöde alatt termálvíz található, ezzel az ásványvízforrásokat tekintve a világ élvonalába tartozunk, a szakemberek szerint ugyanakkor mégsem sáfárkodunk jól e nem mindennapi adottsággal.

A természetes gyógytényezőkkel (ásványvizek, gázok, gyógyiszapok) foglalkozó balneológia évszázados tudomány, amiről avatatlanok gyakran mégsem tudják, hogy micsoda. – A balneológia tradicionálisan termálvizekben gazdag országokban fejlődött ki, és elmondható, hogy hazánk az élvonalba tartozik: a Hévízi-tó például Európa legnagyobb orvosi célra használt meleg vizes tava. Orvosként természetesen nem azt mondom, hogy a gyógyvizet állítsuk szembe a gyógyszerekkel, de hasznos kiegészítő terápiaként mindenképpen érdemes lenne a jelenleginél több területen alkalmazni a természetes tényezőket – mondta Bender Tamás, aki 25 éve foglalkozik a gyógyhatású vizek orvosi vizsgálatával.

A Magyar Balneológiai Egyesület korábbi elnöke szerint a gyógyvíz a mozgásszervi betegségek mellett a gerincgyógyászatban, a bőrgyógyászati, a nőgyógyászati és az érrendszeri betegségek kezelésében is sikerrel alkalmazható, de újabban egyes országokban a pszichiátriában is használják. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly több mint hat és fél milliárd forintot fordítottak a belföldi utazók egészség-megőrzési és gyógyászati célokra.

– A terápiák eredményeit mindenki elismeri, ám súlyos gond, hogy a támogatás általában kimerül a hangzatos dicsérő szavakban, holott az ágazat fejlesztéséhez folyamatosan orvosi vizsgálatokat, kutatásokat kell végezni, tanulmányokban publikálni az eredményeket, ami mind-mind pénz. Csak akkor jön ide a külföldi, és akkor támogat az egészségbiztosító, ha modern eljárásokkal bizonyítottuk, hogy az adott terápia tényleg jó valamire. A vizsgálatok elvégzéséhez egyébként nincs szükség horribilis összegekre, van, hogy néhány százezer forint elég, csakhogy nehéz rávenni az egyébként is a megélhetésükért küzdő fiatal orvosokat, hogy a saját zsebükből vásárolják meg a reagenseket, fizessék ki a matematikust, a statisztikust, vagy épp az eredmények külföldi népszerűsítésében közreműködő szakfordítót. Mégis ezt kell tennünk, mert sajnos az utóbbi hat-hét évben semmilyen támogatást nem kaptunk a kutatásokhoz. Se kormányzattól, se a turisztika oldaláról, de még csak pályázatokat sem találunk ebben a témában – hangsúlyozta a szakorvos, hozzátéve: a korábban létrehozott balneológiai kutatóalapítványt és kutatóintézetet egyaránt fel kellett számolni a bevételek hiánya miatt.

Olvassa tovább a szerdai Magyar Nemzetben!

(Csókás Adrienn)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.