Ettől nem kell tartania a vállalkozásoknak

A pénztárgépcsere kapcsán nem cél a szankcionálás, a nemzetgazdasági tárca és az adóhivatal legfontosabb feladata jelenleg a pénztárgépcsere folyamatának támogatása.

A mulasztási bírság kiszabását megelőzően az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ellenőrzés alá vont adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi – tette hozzá.

Elmondta azt is: a 2013. augusztus 31-e, illetve 2013. december 31-e után már nem használható pénztárgépek esetében az üzemeltető választhat, hogy a pénztárgépet a használatból kivonja, vagy a szerviz közreműködésével selejtezi. Amennyiben az üzemeltető maga vonja ki a használatból a pénztárgépet, úgy erről köteles az állami adóhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni. A használatból kivont pénztárgép adómemóriáját köteles az adómegállapításhoz való jog elévüléséig megőrizni.

Látványosan megugrott a bevallott, legális forgalom azokban a kiskereskedelmi ágazatokban, amelyekben a tapasztalatok szerint nagyobb az adócsalás. Az érintett kereskedők már áprilisban és májusban 43 milliárd forinttal nagyobb összegről adtak számot, mint tavaly, a közkasszához pedig többmilliárdos adóbevétel-többlet érkezett. A legális forgalom növekedéséhez a szaktárca helyettes államtitkára szerint a pénztárgépek cseréjéről szóló szabály is hozzájárulhatott.

Az online pénztárgépek bevezetése össztársadalmi érdek, egyszeri, előre látható és elviselhető költséggel jár, amelyhez a kormány támogatást is nyújt a hazai vállalkozásoknak – közölte korábban a Fidesz.

Az üzemeltetőnek lehetősége van a pénztárgép selejtezésére is, amelyet szerviz végezhet. Ebben az esetben a pénztárgép üzemeltetőjét nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség, ugyanis azt a szerviz teljesíti az állami adóhatóság felé. A selejtezésnek része az adómemória kiszerelése is, amelyet az üzemeltető köteles megőrizni az adómegállapításához való jog elévüléséig. A pénztárgép-tulajdonos választása szerint dönthet úgy, hogy az eredeti funkciójára rendeltetésszerűen már nem alkalmas, azaz hulladékká vált pénztárgépet a gyártó/forgalmazó cég részére vagy a nyilvántartásba vett, illetve hulladékkezelői engedéllyel rendelkező vállalkozás részére adja át.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az új pénztárgépek elektronikus, úgynevezett mobil kommunikációs csatornán érintkeznek majd az adóhivatallal. A kapcsolat megteremtésének biztosítása a jövőben egy időről időre jelentkező, csekély mértékű kiadást jelent a vállalkozásoknak. Ennek megfelelően a mobilszolgáltató kiválasztásakor a vállalkozások számára a legfontosabb kérdés az előfizetési díj mértéke, amely már ismert (2300 forint). Maga a szerződés minden valószínűség szerint teljesen standard lesz.

A kereskedelmi szövetség szerint „súlyos probléma”, hogy „rendelni lehet ugyan pénztárgépet, de nem biztos, hogy az megfelel a kereskedőnek”, tekintve, hogy az átállásra kötelezettek az igények sokféleségét mutatva 518-féle pénztárgépet használhatnak, ezzel szemben alig pár típus van a piacon.

Ezzel kapcsolatban az államtitkár kifejtette: az adóhivatal az 1990 óta eltelt időszakban mintegy 800 pénztárgéptípust engedélyezett, azonban azon típusok száma, amelyeket elvben ma újonnan meg lehet vásárolni, kevesebb, mint 200. Azért elvben, mert ezek között nagy számban vannak speciális gépek. „Végeredményben azt lehet mondani, hogy ha ma egy átlagos kereskedő újonnan akar régi típusú pénztárgépet vásárolni, nagyjából két tucat különböző pénztárgéptípusból választhat, amelyeknél a megvásárolandó online bekötésre alkalmas pénztárgépek jellemzően korszerűbbek” – fogalmazott az államtitkár.