A CSER felmérése szerint a kínai lakosság bevallott és bevallatlan jövedelme közötti különbség a bruttó hazai terméknek (GDP) mintegy 12 százalékára rúg, s mintegy 6 ezer milliárd jüant (223 ezer milliárd forint) tesz ki. A szürke jövedelmek kategóriáját a szervezet tágan értelmezi: a félhivatalos ajándékoktól az elcsalt adókig terjed.
A Cajhszin gazdasági és pénzügyi napilap által idézett tanulmány 18 kínai tartomány több mint ötezer városi családjának megkérdezésével készült. A kutatás vezetője, Vang Hsziao-lu a lapnak elmondta: minél gazdagabb egy család, annál valószínűbb, hogy rendelkezik bevallatlan jövedelemmel. Jól mutatja ezt, hogy e jövedelmek több mint 70 százaléka a legtehetősebb városlakók 20 százalékához kerül.
A jelentés szerint a szürke jövedelmek jelentős része a 2008-as világgazdasági válság kitörését követő évek laza hitelpolitikájára és a talpraállás segítésére meghirdetett központi beruházási, építkezési lázra vezethető vissza.
A pénzköltés ellenőrzésének hiányosságai pedig lehetővé tette, hogy jelentős állami összegek kerüljenek a magánemberek zsebébe. A helyzet megváltoztatásához a korrupcióellenes kampányokon kívül a hivatalnokok és hivatalok átláthatóságának növelése szükséges – jegyzi meg a tanulmány.
A hivatalos kínai adatok szerint az országban a jövedelmi egyenlőtlenségeket tükröző mutató, a Gini-index értéke 2012-ben 0,474 volt. A 0 és 1 közötti skálán a 0,4-es határon felüli értékek már komoly egyenlőtlenségeket tükröznek, ami társadalmi elégedetlenség kiindulópontja lehet egy országban. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia a lakosság legnagyobb aggodalmait részletező rangsorában a kérdés évek óta az első öt között szerepel.
