Elmondta, heteken belül érdemi döntés születhet, ami egy teljesen új önkormányzati rendszer alapját jelenti. A kormány tervei szerint minden városnak, községnek gazdasági, fejlesztési terve lesz a közeljövőben. – A megyei jogú városok egyenként tízmilliárd forintot kaphatnának, ebből azonban csak gazdaságfejlesztésre költhetnének – elsősorban a helyi cégeket, vállalkozásokat segítve.
– A tervek között valóban szerepel az idén nyáron lezárult önkormányzati adósságkonszolidáció folytatása – erősítette meg a Magyar Nemzetnek Láng Zsolt (Fidesz– KDNP), a parlament önkormányzati bizottságának elnöke, a II. kerület polgármestere. Hozzátette: ismeri az elképzeléseket, amelyek nem újak, hiszen korábban is arra törekedtek, hogy minél szélesebb körben átvállalhassa az állam a balliberális kormányok idején végletekig eladósított települések tartozásait.
A lap úgy tudja, hogy a kormány még az első, tavaly novemberi döntés előtt tárgyalt a Magyarországon működő bankokkal. Akkor volt egy javaslat, amely szerint a pénzintézeteknek a teljes önkormányzati adósságállomány hét százalékával kellett volna „beszállniuk” a konszolidációba. Mindennek fejében az ezermilliárdot jóval meghaladó követelés egészére az állam garanciát ajánlott. Csakhogy a hitelezők saját egyenlegüket hozták volna ki nullszaldósra, és az említett hét százalékot éppen az önkormányzatokon akarták „bevasalni”.
Tállai András önkormányzati államtitkár viszont azt mondta, nem tud arról, hogy 2014. január elsejétől a települések fennmaradó adósságállományát is átvállalná az állam. – Kormányülésen merülhetett ez fel, hiszen az önkormányzatok helyzetének javítása folyamatosan napirenden van, de én nem voltam ott – közölte a politikus. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nagyon örülne, ha a tervek valóra válnának, hiszen akkor az önkormányzatok tiszta lappal indulnának január elsejétől. Az államtitkár számításai szerint a maradék adósságállomány körülbelül 5-600 milliárd forint lehet.
Az eddigi adósságátvállalás több lépcsőben valósult meg. 2012. január elsejétől először a megyéket konszolidálták. Akkor az állam átvette az alapítványaikat, cégeiket, intézményeik zömét, és ezzel átvállalta a teljes adósságállományt is. Az önkormányzatok konszolidációja tavaly év végén az ötezer fő alatti települések adósságának az átvállalásával folytatódott. A Belügyminisztérium összesítése szerint az érintett 1710 önkormányzattól ötvenmilliárd forint, 94 millió svájci frank és 2,9 millió euró adósságot vettek át. Nyáron fellélegezhettek azok az ötezer lélekszám alatti települések is, amelyek adósságát tavaly decemberben nem vállalta át automatikusan az állam. Kilenc önkormányzatnál a teljes tartozást lenullázták, de a többi településen is legalább a tartozások hatvan százalékát konszolidálták. Szintén a nyáron vállalták át az ötezernél nagyobb lélekszámú települések adósságát. A 278 érintett település közül 48-tól a tartozás 40, 92 településtől a 70 százalékát vette át az állam. A fővárosi önkormányzattól 60 százalék adósságot, a kerületektől 40 százalékot vettek át, Csepel esetében az arány 70 százalék.
Borsodi–Szabó
A teljes cikket a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.
