„Világos, hogy az utóbbi időben elért haladás ellenére Görögország problémái nem fognak teljesen megoldódni 2014-ig” – mondta Jeroen Dijsselbloem az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága előtt, hozzátéve: várhatóan újabb segítségre lesz szükség, míg az ország ismét a nemzetközi tőkepiacokról tudja finanszírozni magát.
Joannisz Szturnarasz görög pénzügyminiszter korábban azt mondta, hogy országának további 10-10,5 milliárd euró támogatást kell előteremtenie, hogy 2014 második felében és 2015-ben felszínen tudja tartani magát. A tárcavezető a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy Görögország jövőre – 2010 után először – vissza tud térni a nemzetközi hitelpiacra. Ehhez elsődleges költségvetési többletre és gazdasági növekedésre van szükség, és Görögország jövőre mindkét feltételnek megfelel – mondta.
Szakértők ezt jóformán kizártnak tartják. Az IMF már július végén közzétett jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az ország finanszírozásában 11 milliárd eurós lyuk keletkezhet 2015-ig, sőt nagyobb, ha a gazdasági növekedést illetően nem az optimista forgatókönyv valósul meg, és ha a privatizációs bevételek elmaradnak a tervezettől. A jelentés szerint Görögországnak további, a GDP 4 százalékának megfelelő adósságkönnyítésre van szüksége, hogy 2020-ig a hazai össztermék 124 százalékára szorítsa le az államadósságot.
Görögországnak 2011 óta két csomagban összesen 240 milliárd euró mentőhitelt ítéltek oda a nemzetközi hitelezők, az Európai Bizottság, az euróövezeti mentőalapok, euróövezeti országok és a Nemzetközi Valutaalap. Emellett a magánhitelezők – zömmel kereskedelmi bankok – tavaly lemondtak a görög államadósságból rájuk jutó 206 milliárd eurónak majdnem a feléről.
Több euróövezeti ország – a választók hangulatára való tekintettel – egyelőre mereven elzárkózik az újabb mentőcsomagok gondolatától. A német választási kampányban szüntelenül napirenden van a téma, és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter augusztus végén egy kampányrendezvényen már elkerülhetetlennek mondta további mentőhitel folyósítását.
