A Kúria hétfői jogegységi határozatának meghozatalában 39 bíró vett részt. Az elnök Darák Péter mellett helyet foglalt a testületben a legfőbb bírói fórum polgári kollégiumának 33 bírája és az öt ítélőtábla polgári kollégiumainak vezetője. A döntést a jelenlévők több mint kétharmada hozta meg.
A Magyar Nemzet szerette volna megtudni, hogy a szakemberek közül van-e bárkinek is devizahitele, egyéb pénzintézeti tartozása. A kérdésre nem sikerült választ kapnia a lapnak. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese azt mondta: a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi törvény előírja ugyan, hogy a bíráknak vagyonnyilatkozatot kell tenniük és vagyongyarapodásukról háromévente be kell számolniuk, ám az ilyen dokumentum nem nyilvános. Az abban szereplő adatokról kívülállók csak a bíró hozzájárulásával kaphatnak tájékoztatást. Az információk zárt kezeléséért a munkáltató felelősséggel tartozik. A vagyonnyilatkozat a törvény szerint az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítését, a közélet tisztaságát, a korrupció megelőzését szolgálja. Az iratban egyebek közt fel kell tüntetni a pénzintézettel szemben fennálló tartozást, annak összegét és lejárati idejét.
A legfelsőbb bírói fórum évzáró sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzet megtudta, hogy a jogegységi határozat a Magyar Közlönyben december végén vagy január elején indoklással együtt megjelenik, s akkortól lesz kötelező a gyakorlatban.
Ide tartozó hír, hogy a a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány felhívást intézett a kormányhoz, hogy alkosson jogszabályt a devizaalapú kölcsönszerződések visszamenőleges módosítására.
A cikket teljes terjedelmében a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja
