A tanácskozáson elhangzott, hogy a közép- és kelet-európai térségben Kína számára Magyarország az első számú befektetési célpont, a második legnagyobb importforrás és a harmadik legjelentősebb kereskedelmi partner – tájékoztatta Szijjártó Péter az MTI-t.
A magyar–kínai kétoldalú kapcsolatokért felelős kormánybiztos azt mondta, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok pénzügyi alapja rendkívül stabil, köszönhetően a nemzeti bankok közötti 10 milliárd jüan értékű valutacsere-megállapodásnak, az eximbankok között létrejött újabb 100 millió eurós hitelkeret-szerződésnek, valamint az eximbankok által létrehozott 500 millió dolláros közép-európai befektetési alapnak.
A Kínába irányuló magyar export a tavalyi esztendőben 10 százalékkal növekedett, a további növekedés forrása pedig a mezőgazdasági kivitel lehet, ugyanis a kínai kormány jelzése alapján célegyenesbe ért a magyar sertés-, kacsa-, liba- és nyúlexportengedélyek kiadása.
Szintén a magyar export növekedését fogja segíteni a magyar–kínai kereskedőház, amely megkezdte működését Pekingben – közölte Szijjártó Péter.
A vegyes bizottság társelnökei – Szijjártó Péter és Csung San kereskedelmi miniszterhelyettes – egyetértettek az infrastrukturális beruházások fontosságában, ennek megfelelően mindkét kormány prioritásként kezeli a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítását, valamint a Budapestet elkerülő tehervasútvonal megépítését.
Szijjártó Péter közölte: a vegyes bizottság ülésén szóba került a két ország közötti közvetlen légi járat újraindítása, amiről a két kormány tárgyalásokat kezd.
Szijjártó Péter a nap folyamán megbeszélést folytatott Vang Csao külügyminiszter-helyettessel és Li Csi-pinggel, a Kínai Fejlesztési Bank alelnökével.
