– Milyen eszközei vannak ehhez?
– Jól látható ez a folyamat a díjak megállapításánál. Egy gép áthaladásának a biztosításáért a HungaroControl hozzávetőleg 40 eurós egységdíjat számol fel, ugyanezért egyes kelet-európai országokban még kevesebbet kérnek, míg a nagy nyugati országokban 70-80 eurót. A bizottság szerint csökkenteni kell a díjakat. Igen ám, de hogyan? A józan ész azt mondja, a magasabb díjakat kell előbb mérsékelni, de nem, az EU mindenütt azonos arányú, évi 3,5 százalékos mérséklést kívánt elérni már a most folyó periódusra is. Így a drágábban számoló szolgálatok árai a csökkentés után is tartalmaznak majd jövedelmet, az olcsóbb szolgálatok azonban előbb-utóbb veszteségessé válnak. Ezen az úton haladva idővel Európában csak néhány nagy ország szolgálata marad talpon.
– Kinek az érdekét képviseli Brüsszel?
– Úgy tűnik, a nagy tagországok nagyvállalatainak az érdekei megjelennek a bizottság törekvéseiben. Azért van mozgásterük a kisebb országoknak is. Maga a SES irányozta elő, hogy az egyes országok csoportokba rendeződve hozzanak létre funkcionális légtérblokkokat (FAB). Ezen FAB-ok együttműködő szolgálatai beszélnek egymással, és felismerték a rájuk leselkedő veszélyt. A HungaroControl létrehozója és aktív részese egy olyan klubnak, amelyben három szomszédos FAB 11 tagja megalapította a Gate One érdekvédelmi szervezetet. Azon dolgozunk, hogy az általunk csak A5-nek nevezett csoport, azaz az unió nagy államainak légiirányítói mellett legyen a kisebb országok léginavigációs szolgálatainak is képviselete az uniós döntéshozatali folyamatokban.
A teljes interjút a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!