Beléphetett a Magyar Nemzet a Rába technológiai központjának „szigorúan titkos” kísérleti vizsgálati üzemébe. A minősítés azokra a futóműalkatrészekre vonatkozik, amelyek még nem kerültek piacra, azokat még tesztelik a fékpadokon, rezonanciavizsgáló állásokban és hűtőkamrákban. A műhely központi helyén látható volt a csuklós Volvo autóbuszt is. Ezekből a 7900A típusú járművekből a Volánbusznak összesen hatvanegyet szállít a Rába–Volvo-együttműködés. A közlekedési cég pályázatának kihirdetése után a hazai buszgyártók tiltakoztak, mondván a Rába valójában Volvo autóbuszokat importál, miközben rendelkezésre áll a hazai gyártó- és fejlesztőkapacitás. A sajtóban olyan hírek is megjelentek, hogy a kormány által meghirdetett Nemzeti autóbuszprogram részeként forgalomba helyezett Volvóknak egyetlen alkatrésze sem magyar, holott az együttműködési megállapodás aláírásakor a felek 30 százalékos magyar hozzáadott értéket emlegettek.
Ezzel szemben Pintér István, a Rába elnök-vezérigazgatója továbbra is nagy jelentőségűnek tartja a Rába–Volvo stratégiai megállapodást, amely szerinte továbblépési lehetőséget ad a magyar autóbuszgyártás szakembereinek. Kifejtette, hosszú távon működőképes konstrukciót dolgoztak ki, amely a részt vevő cégeknek, valamint a hazai kis- és középvállalkozásoknak is hasznot hajt. A rendszer kiteljesedéséhez azonban három–öt évre van szükség. Jelezte, a megállapodás előkészítésénél figyelembe vették, hogy az autóbuszpiac korszakos technológiai megújulás előtt áll. A Rába szakemberei szerint a legvalószínűbb a dízel-elektromos hibrid hajtási rendszerek elterjedése. A Volvo pedig rendelkezik ilyen technológiával. Az iparági sajátosságokból adódóan a piaci szereplőknek el kell viselniük, hogy a megrendelések kiszámíthatatlanul változó mennyiségben születnek meg.
További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
