– Feltankolt már konzervekkel, cukorral és liszttel?
– Mire gondol?
– A baloldalról a választások után olyan vélemények is elhangoztak, hogy összedől a magyar gazdaság. Szerintük ez a rendszer fenntarthatatlan. Mit mond erről a szakértő?
– Akinek a halálhírét keltik, százhúsz évig fog élni. Volt, aki korábban arról beszélt, hogy a forint-euró árfolyam meg sem áll majd a 350-es szintig. Ettől messze vagyunk, bár a 308 forintos eurónak sem kell túlzottan örülni. Szélsőséges véleménynek tartom az összeomlás emlegetését. Ha szakmaian közelítünk a kérdéshez, akkor az előző négy év egyszeri gazdasági intézkedéseit lehet abból a szempontból kritizálni, hogy rontottak a kiszámíthatóságon. Nyilván az olyan lépésekre, mint például a válságadók, hosszabb távon nem lehet építeni.
– Van, aki már a megszorításokat is megelőlegezte erre az évre.
– Tartható a hiánycél, az idén nem kell kiigazító lépéseket tenni. A következő években azonban minden bizonnyal feszesebb költségvetésekre lesz szükség. A kiadások terén látok tartalékokat, de természetesen nem az oktatás és az egészségügy területére gondolok, hanem inkább az állami cégek gazdálkodására.
– A korábbi évekhez képest mennyire látja fenntarthatónak és egészségesebb szerkezetűnek a gazdasági növekedést?
– A bővülés szerkezete kedvező, minden lényeges mutató javul. Emelkednek a megrendelések, optimistábbak a bizalmi indexek, erősödik az építőipar, nő a kivitel, és a magánfogyasztás is lábra kapott. Ráadásul alacsony az infláció, és az árfolyam viszonylag stabil. Nemrégiben a kétszázalékos GDP-bővülést többen még az álmok kategóriájába sorolták, ma már ez az alsó határ. A növekedésünk meghaladja az uniós átlagét, de akkor sem kell szégyenkeznünk, ha a világgazdaság három százalék körüli növekedését vesszük alapul.
– A magyar gazdaság teljesítményét mennyiben támogathatja a közeljövőben a nemzetközi környezet alakulása?
– Az nem túl biztató, hogy Európa gazdasága nem elég dinamikusan növekszik. A nyugati országokban is elmaradtak a beruházások, fejlesztések. Ezzel együtt elindult a kilábalás az unióban, de még várni kell az erőteljesebb bővülésre.
– Hogyan ítéli meg az államadósság elleni küzdelmet?
– Nagyobb gazdasági növekedés elérésével tartósabb és eredményesebb sikereket lehetne ezen a téren is elérni. Főként úgy, ha nullára szorítanánk az államháztartás hiányát, amit nem tartok elérhetetlennek. Így pusztán a gazdasági teljesítmény erősödésével kinőhető lenne az adósság.
– Meddig tartható alacsony szinten az alapkamat?
– A jegybanki kamat többlépcsős csökkentése indokolt volt, ma már azonban korlátozottabbnak látom a monetáris politika mozgásterét, amelynél nem a folyó, hanem inkább a maginflációt érdemes szem előtt tartani. Annak mértéke pedig három százalék körül van. Miután Magyarország fizetőeszköze még nem az euró, nekünk nem az Európai Központi Bankkal kell versenyeznünk az alapkamat mérséklésében. Elértük azt a pontot, ahol érdemes megállni, mindent el lehet ugyanis túlozni, még a kedvező intézkedéseket is, amelyek eredménye könnyen a visszájára fordulhat.
További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.
