Szijjártó Péter hangsúlyozta: a kormány keleti nyitás külgazdasági stratégiájának alappillére a Kínával való gazdasági együttműködés stratégiai szintre emelése és a kereskedelmi forgalom növelése.
Magyarország elsősorban az exportot szeretné növelni az ázsiai országba, a kivitel növelésének zászlóshajója pedig a jövőben egyértelműen az élelmiszeripar lesz – tette hozzá. Emlékeztetett: a gazdasági növekedés, az erősödő középosztály, valamint az átalakuló fogyasztási szokások miatt növekszik a kereslet a magas hozzáadott értékű, jó minőségű és biztonságos élelmiszerek iránt Kínában.
Aláhúzta, Magyarország ebből a szempontból versenyelőnnyel rendelkezik, a magyar élelmiszerek jó minőségűek és biztonságosak, példaként említette, hogy Magyarország az alaptörvényben garantálta a GMO-mentességet.
Az államtitkár jelezte: a kínai akkreditációs és tanúsító hivatal hat magyar cég számára tette lehetővé a Kínába való szállítást. Ezeknek a vállalatoknak most az a feladatuk, hogy kínai partnereket találjanak az üzlethez, és elindítsák a kivitelt az ázsiai országba. Azzal, hogy a magyar cégeknek lehetőségük lesz a fagyasztott sertés-, liba- és kacsahús kivitelére, a magyar export várhatóan jelentősen növekszik majd Kínába – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Kiemelte: tíz év alatt a magyar–kínai kereskedelmi forgalom meghatszorozódott. Ez azt jelenti, hogy míg 2003-ban a két ország közötti árucsere értéke összesen 1,2 milliárd dollárt tett ki, addig tavaly a kereskedelmi forgalom értéke elérte a 7,2-7,3 milliárd dollárt. A múlt évben a Kínába irányuló magyar kivitel értéke 2 milliárd dollárt tett ki, így 10 százalékos volt a növekedés az előző évhez viszonyítva.
Hozzáfűzte: a Kínába irányuló magyar élelmiszerexport – az engedélyek hiánya miatt – igen alacsony volt, még a 2 millió dollárt sem érte el. Ez is mutatja, hogy az exportengedélyek megszerzése jelentős előrelépést tesz lehetővé – vélekedett az államtitkár.
Magyar becslés szerint fagyasztott kacsahúsból a Kínába irányuló export 1500 tonnára rúg majd, a libahús mennyisége 1000 tonna lesz, míg a Kínába kivitt magyar sertéshús mennyisége évente 5000-6000 tonna lehet. A vízi szárnyas ágazat rugalmasabb, ezért ezen a területen hamarabb várható a kivitel felfutása, mint a sertéshús esetében – mondta az államtitkár. Szijjártó Péter kifejtette: a múlt évben libahúsból a magyar kivitel 15 500 tonna volt, a kacsahúsból 20 000 tonna, míg sertéshúsból 70 500 tonna. A távol-keleti piacokon a magasabb hozzáadott értékű áruk a kelendőek. Ezért is lesz a magas minőségű biztonságos magyar élelmiszer ebben a relációban a magyar kivitel zászlóshajója – mondta.
Az államtitkár az MTI kérdésére közölte: a kivitel pénzbeli értékét most még nem lehet megbecsülni, mivel az ártárgyalásokat a magyar cégek még nem folytatták le kínai partnereikkel. A magyar állam azonban erősíteni szeretné a magyar cégek pozícióját a pekingi magyar–kínai kereskedőházon keresztül, amelyben tulajdonrésze van a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek – fejtette ki.
