Az adatok ismertetésekor Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője kiemelte: 1968 óta nem fordult elő Magyarországon, hogy csökkentek a fogyasztói árak. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ez egyelőre nem nevezhető deflációnak, mivel ez az első hónap, amikor csökkennek az árak, ráadásul csekély mértékben.
A KSH adatai szerint a háztartási energia, a ruházkodási cikkek, a járműüzemanyagok, a tartós fogyasztási cikkek, valamint az élelmiszerek olcsóbbak lettek, míg a szeszes italok, a dohányáru és a szolgáltatások drágultak az utóbbi egy évben.
Londoni pénzügyi elemzők arra számítottak, hogy áprilisban nem sokat mozdult az éves összevetésű magyarországi infláció az egy hónappal korábban mért 0,1 százalékos tizenkét havi ütemről, prognózisaik zéró és 0,3 százalék között mozogtak.
A maginfláció a szezonálisan kiigazított adatok szerint mínusz 0,1 százalék volt áprilisban márciushoz képest, míg az előző év azonos időszakával összevetve 2,4 százalék volt.
A nyugdíjas fogyasztóiár-index az előző hónaphoz képest nem változott, 2013 áprilisához képest azonban 0,6 százalékkal csökkent.
Mináry Borbála kifejtette, hogy a fogyasztói árak csökkenésében egyrészt szerepet játszott a gázalapdíjban megmutatkozó újabb rezsicsökkentés, emellett pedig az egyéb cikkeken kívül minden termékkategóriában folytatódott az árak mérséklődése.
A KSH adatai szerint egy hónap alatt az élelmiszerek 0,3 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 3,4 százalékos áremelkedésének következtében. Csökkent a csokoládé, a kakaó (2,9 százalék), a cukor (2,4 százalék), valamint a liszt (1,7 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent.
A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak egy hónap alatt, 2,3 százalékkal, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. A szolgáltatások ára nem változott egy hónap alatt.
A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia körében 0,3 százalékos árcsökkenés történt. A tartós fogyasztási cikkekért, valamint az egyéb cikkekért (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára szintén 0,1 százalékkal csökkent.
Közölték, a vezetékes gáz árának áprilisi 6,5 százalékos csökkentése a májusi árindexben fog teljes egészében megjelenni, mivel az eddigi gyakorlatnak megfelelően az árváltozás akkor lesz kimutatható az árindexben, amikor a fogyasztóknak az új árat tartalmazó számlát ki kell egyenlíteni.
Egy év alatt az élelmiszerárak 0,5 százalékkal csökkentek, ezen belül csökkent a liszt ára 20, a cukoré több mint 17,1, az étolajé 13,8 százalékkal, míg a tojásé 7,6, az idényáras élelmiszereké pedig csaknem 5 százalékkal mérséklődött. Drágult viszont a tej (10,3 százalékkal) és a sajt (9,5 százalékkal), illetve 7,3 százalékkal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára.
Szintén áremelkedést regisztrált a KSH a szolgáltatásoknál (1,6 százalék), ezen belül azonban a víz- és a csatornadíj átlagosan 11, a helyi tömegközlekedésé 6,8 százalékkal csökkent. Az egyéb cikkek körében szintén árcsökkenés történt (0,6 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 1,9 százalékkal csökkent.
A ruházkodási cikkekért 1,4, a tartós fogyasztási cikkekért 0,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben, 10,3 százalékkal: ezen belül a vezetékes gázért 11,8, a távfűtésért 11,4, az elektromos energiáért 11,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. áprilishoz viszonyítva.
A fogyasztói árak márciusban 0,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, februárhoz képest pedig átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek – közölte a múlt hónapban a KSH.
Elemzők véleménye alapján a rezsicsökkentés tartja továbbra is rekordalacsonyan az inflációt. Arra számítanak, hogy az infláció a következő hónapokban nő, de év végére 3 százalék alatt marad – számolt be áprilisban a Hír TV.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint az év eleji kedvező növekedési és inflációs adatok nagyrészt átmeneti tényezőknek köszönhetők, ugyanakkor az év egészében a gazdasági növekedés valamivel dinamikusabb, az áremelkedés alacsonyabb lehet a GKI által korábban vártnál. Az év hátralevő részében ugyan elkerülhetetlen a piaci áremelkedés, de az őszi újabb rezsicsökkentést is figyelembe véve az idei infláció 1 százalék körüli lesz – közölte május elején a GKI.
A konszenzusos citybeli várakozás szerint a magyar inflációs ütem a bázishatások belépésével az év későbbi szakaszában kezd nagyobb ütemben gyorsulni, és a londoni elemzők szerint várhatóan jövőre éri el a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos középtávú célját.
A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az inflációról kiadott KSH-jelentés után publikált elemzése szerint az éves inflációs ráta 0,2 százalékpontos áprilisi csökkenését elsősorban az üzemanyagárak mérséklődése okozta, ám ettől eltekintve is mérsékelt árdinamika figyelhető meg a gazdaságban. Az inflációs alapfolyamatokat megragadó mindhárom mutató csökkent a múlt hónapban.
A középtávú inflációs tendenciákat meghatározó tételeket elemezve az MNB megállapította, hogy az iparcikkek ára nem változott tavaly áprilishoz képest. A tartós iparcikkek általában jelentős havi kilengéseket mutató árszintje háromhavi emelkedést követően áprilisban csökkent, miközben a nem tartós iparcikkek inflációja „igen visszafogott dinamikát mutatott” – közölte a jegybank.
A piaci szolgáltatások ára 0,1 százalékkal csökkent áprilisban az előző hónaphoz képest, aminek okaként a banki díjemelések visszavonásának hatását emelte ki az MNB jelentése. Ennek hatását kiszűrve a szolgáltatások szélesebb körét tekintve az utóbbi évekre jellemző mérsékelt áremelkedést regisztrált a jegybank.
A Fidesz szóvivője szerint az alacsony infláció a családok és a vállalkozások mindennapi életet is kiszámíthatóbbá teszi. Ez azt jelenti, hogy az áprilisi fizetések és nyugdíjak többet érnek, mint egy évvel ezelőtt - kommentálta az adatokat Hoppál Péter, hozzátéve, hogy kevesebbet kell fizetni a tartós fogyasztási és a ruházati cikkekért, az élelmiszerekért, valamint - köszönhetően a rezsicsökkentésnek - az energiáért is. A rezsicsökkentéssel kapcsolatban egyébként megjegyezte, hogy az áprilistól hatályos 6,5 százalékos gázárcsökkentés hatása először a májusi számlákban érvényesül. A pénzügyi rezsicsökkentés része, az ingyenes készpénzfelvétel hatása szintén hozzájárul az árak leszorításához - mondta Hoppál Péter. Emlékeztetett, hogy erre az évre a kormányzat 0,8 százalékos inflációt vár.
A Fidesz-szóvivő hozzáfűzte, hogy nemcsak a magyar, hanem az európai uniós számok alapján is „jó úton jár” az ország. Arra is felhívta a figyelmet, hogy európai szinten tavaly Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben a munkanélküliség. Hoppál Péter szerint ezt a teljesítmény egyedül a "szélsőséges gazdaságpolitikájú" baloldal - amely "újra Brüsszelből akar gáncsoskodni" - és a szélsőjobboldal veszélyeztetheti. Utóbbi minden gazdasági eredményt képes lenne veszélybe sodorni "ötpercnyi hírnévért" az EU-ban, ahonnan mindeközben "folyamatosan ki akar lépni, de bezzeg a brüsszeli állásokat betöltené" - fogalmazott. A szóvivő összegzése szerint a jövő vasárnapi európai parlamenti (EP-) választás megmutatja majd, hogy „a magyar gazdasági érdekeket támogató vagy pedig az az ellen dolgozó brüsszeli képviseletet fogunk-e választani”.
