Nincs szükség vészforgatókönyvre

A bankok körében jelentősen nőtt az állampapírok kereslete – mondta a Magyar Nemzetnek Borbély László András.

– Az elmúlt hetekben több közgazdász azzal érvelt, hogy nullára kellene szorítani a költségvetés hiányát, mert így pusztán a gazdasági bővüléssel kinőhető lenne az államadósság. Ebben lát realitást?
– Amikor nem volt válság, akkor az unió alaphelyzetben azt várta el a tagállamoktól, hogy hosszabb távon nullszaldós költségvetési pozíció kialakítására törekedjenek. Ehhez az ideális állapothoz azonban tartósan dinamikus növekedés tartozik. Ennek hiányában, illetve gazdasági visszaesés időszakában a költségvetés hiánya elmehet három százalékig. Mégpedig azért, mert a nullszaldós büdzsé ilyen helyzetben óriási pénzügyi visszafogást jelentene, ami tovább gyengítené a növekedés lehetőségeit. Jó példa erre Görögország. A válság alatt folyamatosan kiigazítottak, ám annak hatására még inkább csökkent a bruttó hazai össztermék. A nullszaldós költségvetés elérését nem érdemes Magyarországon sem kitűzni, mert még nem elég erőteljes a növekedés. Arra kell törekedni, hogy GDP-arányosan csökkenjenek az ország terhei. Ha a kismértékű hiány párosul a megfelelő bővüléssel, akkor szépen lassan faragni lehet az államadósságon.

– Az Orbán-kormány folyamatosan hangsúlyozza, hogy fontosnak tartja az adósság elleni harcot. Többen ebből a szempontból előszeretettel veszik elő a paksi bővítés ügyét. Van, aki már most beleszámolta azt a hitelt az államadósságba. Önök is számolnak a tízmilliárd eurós hitelkeret hatásával?
– Rögzítsük: a hitelkeretről szóló megállapodás önmagában nem növeli az adósságot. Csak a lehívott részlet számít majd. Az adósságkezelő már készített tanulmányt arról, várhatóan miként lehet majd beépíteni az adósságpályába a paksi hitelt. Ha a szigorú költségvetési gazdálkodás fennmarad, azaz a beruházással együtt is három százalék alatt maradnak majd az éves államháztartási hiányok, akkor az adósságrátát nem növeli a hitel.

– Az idén hívunk le részletet a hitelkeretből?
– Erről egyelőre nincs információ. Ha igen, vélhetően nem lesz érdemi mértékű.

– A kormány mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is többször hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell az ország pénzügyi függőségét. Ehhez a devizakitettség mérséklésén keresztül vezet az út. Ezt segítik a jegybank intézkedései is. Így például augusztus elsejétől a kéthetes MNB-kötvény kéthetes betétté alakul át. Sikerülhet emelni a bankok forintpapír-keresletét?
– A tények egyelőre azt mutatják, hogy sikeres lesz a lépéssorozat. Ez persze azon is múlik, hogy a jegybanki lehetőségek – amelyek segítik a forintkötvények likviditását – milyen hozamot biztosítanak majd a bankoknak. A piac mindenesetre bizakodik, mert már a bejelentés hatására megnőtt a kereslet az állampapírok iránt.

A teljes interjú a Magyar Nemzet hétfői számában.