– Brüsszel legújabb jelentése szerint hazánk nem tudja tartani az államadósság csökkenő pályáját. Az Európai Bizottság úgy számol, hogy a múlt év végi 79,2 százalékról 80,3 százalékra emelkedik a teher mértéke. A növekedést a forint árfolyamának gyengülésével magyarázták. Egyetért az értékeléssel, vagy optimistábban látja a jövőt?
– Az unió nem kérdőjelezte meg a kormány szigorú költségvetési politikáját, az ország nettó finanszírozási igénye teljesíthető. Az árfolyamban valóban lát kockázatokat Brüsszel. Természetesen nem mindegy, hogyan alakul a forint ereje az év végén. Ha gyengébb lesz a múlt év végi szintjénél, az nyilván növeli az államadósság forintban számított értékét. Nem elhanyagolható azonban a kérdés: ki tudja azt most megmondani, hogy milyen lesz ez év decemberében az árfolyam? Ha ezt valaki most előre látja, akkor azt én is szeretném tudni.
– Kijelenthető, hogy az Államadósság-kezelő Központ legnagyobb ellensége jelenleg az árfolyam?
– A válasz igen, de azzal a pontosítással, hogy a gyengülő forint nem a szervezet, hanem az adósságcsökkentési program ellensége. Legalábbis az általánosan alkalmazott, hivatalos elszámolási rendszerben. Ebben ugyanis egy-egy kiemelt napi árfolyam alapján kell megítélni az adósság alakulását. Azt nézzük meg, hogy milyen volt az árfolyam az előző év decemberének utolsó munkanapján, és milyen lett az adott évi zárónapon. A számviteli szabályok szerint ez a helyes eljárás az államadósság mértékének meghatározásakor, de valójában a forint árfolyamának az adósságra gyakorolt tényleges hatását nem ez mutatja, hiszen a devizaadóssággal kapcsolatos költségek sem ekkor merülnek fel. Fontosabb kérdés, hogy ha meg kell újítani egy lejáró devizaadósságot, illetve kamatot kell fizetni rá, akkor azt milyen forint/euró árfolyamon lehet, illetve kell megtenni. Ekkor az év végi árfolyam teljesen érdektelen. Részben erre is tekintettel a lengyelek például az éves átlagos árfolyamon mérik az államadósságot a náluk alkalmazott adósságmutató alkalmazásakor.
– Mindezek mellett van, aki azt állítja, hogy alkotmányellenes Magyarország költségvetése, ugyanis többet mutat az államadósság mértéke, mint amennyi a múlt év végén volt.
– Ez tévedés, a költségvetés nem alkotmányellenes. A végrehajtási szabályok alapján egyértelmű, hogy az államadósság éves változását mindaddig változatlan árfolyamon kell figyelembe venni, amíg nincs meg a tényleges év végi záró árfolyam. Ezt viszont csak a jövő év elején ismerjük meg. Márpedig változatlan árfolyamon számolva, a jóváhagyott költségvetési hiány figyelembevétele mellett várhatóan csökken majd az államadósság.
– A kormány kritikusai szerint a kabinet bűvészkedik a számokkal. Azzal érvelnek, hogy a múlt év végén csak azért sikerült némi adósságmérséklődést kimutatni, mert a kormány átmenetileg drasztikusan csökkentette a jegybanki betétszámláján vezetett összeget. Ráadásul szilveszterkor a forintárfolyam is erősebb volt.
– Az adósságkezelő semmi mást nem tett, mint amit máskor is szokott. Az év vége mindenkinél a számvetés, a kiigazítás időszaka. Ennél a szervezetnél ez azt jelenti, hogy ilyenkor kell véglegesen összehangolni az éves nettó kibocsátást a tényleges éves finanszírozási szükséglettel. Erre azért van szükség, mert az adott év egyes időszakaiban, így elsősorban a januári– tavaszi és a kora őszi hónapokban a kedvező állampapír-piaci viszonyok alapján általában többletkibocsátás keletkezik. Ha nagyobb az igény, akkor több kötvényt adunk ki, mert ez tartalékot biztosít a nehezebb időkre, azaz jelentősen növeli a finanszírozás biztonságát. Ennek a visszavételét kell legkésőbb az év végén lebonyolítani. Mivel ez volt a helyzet 2013-ban is, ezért szükség volt ezekre a lépésekre november–december hónapokban. Ennek megfelelően jelentős összegű visszavásárlást/előtörlesztést hajtott végre az adósságkezelő forintban és devizában egyaránt. Az elmúlt év utolsó két hónapjában megrendezett aukciókon például 160 milliárdos értékben vásárolt vissza forintállamkötvényeket a központ. Hangsúlyozom, ez nem számít rendhagyó lépésnek. Az sem volt rendkívüli, hogy visszafogtuk a kibocsátásokat. A diszkontkincstárjegyek meghirdetett és elfogadott értéke is kisebb volt abban az időszakban.
– Az elmúlt hetekben több közgazdász azzal érvelt, hogy nullára kellene szorítani a költségvetés hiányát, mert így pusztán a gazdasági bővüléssel kinőhető lenne az államadósság. Ebben lát realitást?
– Amikor nem volt válság, akkor az unió alaphelyzetben azt várta el a tagállamoktól, hogy hosszabb távon nullszaldós költségvetési pozíció kialakítására törekedjenek. Ehhez az ideális állapothoz azonban tartósan dinamikus növekedés tartozik. Ennek hiányában, illetve gazdasági visszaesés időszakában a költségvetés hiánya elmehet három százalékig. Mégpedig azért, mert a nullszaldós büdzsé ilyen helyzetben óriási pénzügyi visszafogást jelentene, ami tovább gyengítené a növekedés lehetőségeit. Jó példa erre Görögország. A válság alatt folyamatosan kiigazítottak, ám annak hatására még inkább csökkent a bruttó hazai össztermék. A nullszaldós költségvetés elérését nem érdemes Magyarországon sem kitűzni, mert még nem elég erőteljes a növekedés. Arra kell törekedni, hogy GDP-arányosan csökkenjenek az ország terhei. Ha a kismértékű hiány párosul a megfelelő bővüléssel, akkor szépen lassan faragni lehet az államadósságon.
– Az Orbán-kormány folyamatosan hangsúlyozza, hogy fontosnak tartja az adósság elleni harcot. Többen ebből a szempontból előszeretettel veszik elő a paksi bővítés ügyét. Van, aki már most beleszámolta azt a hitelt az államadósságba. Önök is számolnak a tízmilliárd eurós hitelkeret hatásával?
– Rögzítsük: a hitelkeretről szóló megállapodás önmagában nem növeli az adósságot. Csak a lehívott részlet számít majd. Az adósságkezelő már készített tanulmányt arról, várhatóan miként lehet majd beépíteni az adósságpályába a paksi hitelt. Ha a szigorú költségvetési gazdálkodás fennmarad, azaz a beruházással együtt is három százalék alatt maradnak majd az éves államháztartási hiányok, akkor az adósságrátát nem növeli a hitel.
– Az idén hívunk le részletet a hitelkeretből?
– Erről egyelőre nincs információ. Ha igen, vélhetően nem lesz érdemi mértékű.
– A kormány mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is többször hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell az ország pénzügyi függőségét. Ehhez a devizakitettség mérséklésén keresztül vezet az út. Ezt segítik a jegybank intézkedései is. Így például augusztus elsejétől a kéthetes MNB-kötvény kéthetes betétté alakul át. Sikerülhet emelni a bankok forintpapír-keresletét?
– A tények egyelőre azt mutatják, hogy sikeres lesz a lépéssorozat. Ez persze azon is múlik, hogy a jegybanki lehetőségek – amelyek segítik a forintkötvények likviditását – milyen hozamot biztosítanak majd a bankoknak. A piac mindenesetre bizakodik, mert már a bejelentés hatására megnőtt a kereslet az állampapírok iránt.
A teljes interjú a Magyar Nemzet hétfői számában.
