– A véghajrában van a 2014– 2020-as európai uniós költségvetési időszak tervezése, a támogatások szétosztását és a hazai fejlesztési irányokat meghatározó operatív programokat a napokban küldte el a kormány Brüsszelbe. A Széchenyi Tőkealap-kezelő, állami tulajdonú szervezetként, uniós forrással gazdálkodik. Mire számítanak az idén induló programban?
– Egyelőre csak azt látjuk, hogy a kormány tervei szerint a várhatóan ősszel elinduló támogatások közt a vissza nem térítendő források mellett a 2007–2013. évi támogatási ciklusnál jelentősebb szerepet kapnak az úgynevezett pénzügyi eszközök, köztük a kockázatitőke-kihelyezés is. A konkrét számokkal azonban még várni kell addig, amíg Brüsszel elfogadja az operatív programokat. A Széchenyi Tőkebefektetési Alapot egyébként 2011-ben 14 milliárd forintos tőkével hozták létre a Regionális operatív program részeként. Eddig negyvenegy lezárt befektetésünk van, összesen 4,6 milliárd forint értékben. Emellett szerződéskötés előtt áll további 780 millió forintnyi befektetés, további 558 millió forint esetében már az üzleti döntés is megszületett. Tehát június végéig körülbelül hatmilliárd forintot helyezünk ki a magyar kis- és középvállalkozói szektorba, és a folyamatos nagy érdekelődés miatt további 3 milliárd értékben hozhatunk új üzleti döntést, így összességében közel kilencmilliárd forráslekötésről és mintegy hatvan társaságról beszélhetünk. Ekkora kkv-portfóliója egyetlen hazai tőkebefektetési alapnak sincs.
– Mennyivel előnyösebbek ezek a konstrukciók, mint azok, amelyekkel ugyan el kell számolniuk a cégeknek, de a forrást gyakorlatilag ajándékként kapják?
– Középtávon egy pénzügyi eszköz hatékonyabb a vállalkozás jövője szempontjából, mint a vissza nem térítendő támogatás. A cégvezetők sokszor azt mondják, hogy ha jó finanszírozás van, nincs szükség ajándékra. A kockázati tőke esetében a vállalkozó középtávra kap pénzt, amely fejlesztésre vagy a bérek finanszírozására egyaránt felhasználható. Mivel a szerződése öt évre szól, a lejárta után pedig a stratégiánk szerint az alap részesedését meg kell vásárolnia a támogatott cégnek, arra ösztönözzük a menedzsmentet, hogy ez idő alatt jelentős fejlődést érjenek el. Már olyan partnerünk is van, amely a remélttől is gyorsabb üzleti bővülés után másfél év múlva kivásárolta részesedésünket. Fontos, hogy ezek a források visszaforgathatók, vagyis amint a partnerünk kivásárolta magát, ezt az összeget újabb cég támogatásába fektethetjük.
– És mit profitál ebből a nemzetgazdaság egésze?
– Ezzel a technikával gazdaságpolitikai célokat is szolgálunk. Egyrészt azzal, hogy minden partnerünknél szigorúan ellenőrizzük a működés szabályosságát, a könyvelést, a pénzfolyamatokat, végső soron segítünk a gazdaság kifehérítésében. Másrészt az ügyfeleink közt nagyrészt olyan vállalkozások szerepelnek, amelyeknek nemzetgazdasági szempontból kiemelt helyet szán a kormány. A portfóliónk egyharmadát fémipari cégek, autóipari, elektronikai, gépipari beszállítók teszik ki. Nagyon fontos a cégek együttműködése, terveink között szerepel egy jól működő, rugalmas technológiai platform, egy olyan klaszter kialakítása, amely valós működési tartalommal bír.
További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
