Nátrán Roland elmondta, a nagy gyógyszergyártók, például a Richter és az Egis is mehibes biztosítással kezeli a mostani helyzetben megnövekedett kockázatokat. Hozzátette: a gyógyszeriparhoz hasonlóan több olyan embargóval nem érintett ágazat is van, amelynek szereplői biztosítják az árbevételüket, mert ha a szerződés szerint a szállítást követően a másik fél nem fizet, a biztosító helytáll, s ez még „békeidőben” is hasznos.
A vezérigazgató hozzátette: alapvetően a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatok, a mezőgazdaságigép-gyártás, a feldolgozott mezőgazdasági termékek exportőrei és a gépipar szereplői tartanak a piaci hangulatváltozás következményeitől.
Közülük több kis- és középvállalkozás (kkv) keres új lehetőségeket Európa más országaiban vagy akár Ázsiában. A piacra lépés finanszírozásában tud ezeknek a vállalkozóknak segíteni az Eximbank, mert a piaci hitelekhez képest harmadakkora kamattal vehetnek fel öt, kivételes esetben tíz évre hitelt az Eximbanktól – tette hozzá Nátrán Roland.
A kormány arra törekszik, hogy minimalizálja a magyar almatermelők orosz exporttilalom miatti veszteségeit – mondta a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában, hozzátéve, a tárca azon dolgozik, hogy piacot találjon az almának. Varga Mihály ismételten hangsúlyozta, hogy az uniós szankciók sértik a magyar gazdaság érdekeit.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) már augusztus elején, az uniós szankciókra válaszul bevezetett orosz importkorlátozások bejelentése után javasolta a magyar–orosz kormányközi bizottság összehívását az orosz embargó következtében kialakult hazai helyzet áttekintésére. Kedden Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is úgy nyilatkozott, hogy szükség lenne a bizottság összehívására, csütörtökön Szijjártó Péter bejelentette, hogy a magyar kormány megtette az első lépéseket az ügyben.
A kkv-k új piacokra való belépését a külgazdasági minisztériumhoz tartozó szervek is segíthetik. A vezérigazgató elmondta, bár az Eximbank portfóliójában jelentős részt képvisel az Oroszországba irányuló export finanszírozása, nincs közvetlen tapasztalatuk az oroszországi embargó hatásairól.
Jogszabályi kötelezettségéből adódóan az Eximbank nem finanszírozhat fegyverkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet és – az embargó által most éppen érintett – mezőgazdasági termékek exportját sem, így csak áttételesen, a gazdasági-társadalmi kapcsolatok romlásában és a növekvő bizalmatlanságon keresztül érzi az embargó hatását, azt, hogy egyre több exportra termelő magyar cég köt rövid lejáratú biztosítást – mondta a vezérigazgató, aki megjegyezte: az ukrán válság kezdete óta még nem fordult elő olyan, hogy az orosz fél ne fizetett volna.
Az állami tulajdonban lévő Eximbank és a Mehib a magyar exportőrök számára biztosít finanszírozási és biztosítási konstrukciókat, szolgáltatásokat.
