Rendelkeznek olyan tudással a közgazdászok, amellyel megoldhatók az ország talpra állítása előtt tornyosuló problémák – sokan hitték ezt a rendszerváltáskor. A kilencvenes évek elején azt az elképzelést is felkapták, hogy hazánkat exportorientált országgá kell tenni, és a külföldi tőke segítségével mi majd kivitelre termelünk, ez biztosítja a jólétet. Ez téves paradigma volt – jelentette ki egy tegnapi rendezvényen Róna Péter. A közgazdász szerint hazánkban az az elmélet is zavarokat okozott, miszerint felzárkózni kívánó országoknak fegyelmezett fiskális politikát kell folytatniuk, valamint enyhén laza monetáris politikát. Ez sok helyen bevált, de a magyar gazdaság ennek a fordítottját tette. „Szadista monetáris politika párosult fiskális alkoholizmussal” – fogalmazott az egyetemi tanár.
Róna Péter szerint a magyar társadalom joggal érzi úgy, hogy a rendszerváltást elbuktuk. Az emberek csalódottak, és keresik erre a magyarázatot. A szakértő úgy látja, hogy a közgazdászok nem vettek róla tudomást, mi játszódik le a társadalomban. Olyan megoldásokat kínáltak, amelyek nem működtek. A magyar társadalom szerkezete nem volt alkalmas arra, hogy megfeleljen a piacgazdaság kihívásainak, s ezzel sokan ma sem néznek szembe.
Bokros Lajos, a Horn-kormány pénzügyminisztere is arról beszélt, hogy a rendszerváltás után sokkok érték az átalakuló országokat. Ezekre azonban szerinte nem lehetett felkészülni. A közgazdász kiemelte a spontán privatizáció kérdését is. Emlékeztetett, a Grósz-kabinet idején kezdődött az átalakulási törvény kidolgozása, amely utat adott a spontán privatizációnak. Ennek végrehajtását azonban az Antall-kormány megakadályozta. Ez megítélése szerint helyes volt.
Róna Péter ehhez kapcsolódóan arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi tőke elfoglalta a jövedelmező területeket, miközben nem jött létre a hazai alkotó vállalkozói réteg. Azért sem, mert a politika is elszívta a levegőt a kis- és középvállalati szektor elől.
Bokros Lajos szerint a legnagyobb gondot a politika szféra okozta. Kiemelte: az Antall-kormány fontos reformot vezetett be a vállalati szférában, de a költségvetést soha nem stabilizálta. – Ezt halogatta, ez a feladat rám hárult a Horn-kormány alatt – magyarázta a közgazdász.
