Rendelkeznek olyan tudással a közgazdászok, amellyel megoldhatók az ország talpra állítása előtt tornyosuló problémák – sokan hitték ezt a rendszerváltáskor. A kilencvenes évek elején azt az elképzelést is felkapták, hogy hazánkat exportorientált országgá kell tenni, és a külföldi tőke segítségével mi majd kivitelre termelünk, ez biztosítja a jólétet. Ez téves paradigma volt – jelentette ki egy tegnapi rendezvényen Róna Péter. A közgazdász szerint hazánkban az az elmélet is zavarokat okozott, miszerint felzárkózni kívánó országoknak fegyelmezett fiskális politikát kell folytatniuk, valamint enyhén laza monetáris politikát. Ez sok helyen bevált, de a magyar gazdaság ennek a fordítottját tette. „Szadista monetáris politika párosult fiskális alkoholizmussal” – fogalmazott az egyetemi tanár.
Róna Péter szerint a magyar társadalom joggal érzi úgy, hogy a rendszerváltást elbuktuk. Az emberek csalódottak, és keresik erre a magyarázatot. A szakértő úgy látja, hogy a közgazdászok nem vettek róla tudomást, mi játszódik le a társadalomban. Olyan megoldásokat kínáltak, amelyek nem működtek. A magyar társadalom szerkezete nem volt alkalmas arra, hogy megfeleljen a piacgazdaság kihívásainak, s ezzel sokan ma sem néznek szembe.
Bokros Lajos, a Horn-kormány pénzügyminisztere is arról beszélt, hogy a rendszerváltás után sokkok érték az átalakuló országokat. Ezekre azonban szerinte nem lehetett felkészülni. A közgazdász kiemelte a spontán privatizáció kérdését is. Emlékeztetett, a Grósz-kabinet idején kezdődött az átalakulási törvény kidolgozása, amely utat adott a spontán privatizációnak. Ennek végrehajtását azonban az Antall-kormány megakadályozta. Ez megítélése szerint helyes volt.
Róna Péter ehhez kapcsolódóan arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi tőke elfoglalta a jövedelmező területeket, miközben nem jött létre a hazai alkotó vállalkozói réteg. Azért sem, mert a politika is elszívta a levegőt a kis- és középvállalati szektor elől.
Bokros Lajos szerint a legnagyobb gondot a politika szféra okozta. Kiemelte: az Antall-kormány fontos reformot vezetett be a vállalati szférában, de a költségvetést soha nem stabilizálta. – Ezt halogatta, ez a feladat rám hárult a Horn-kormány alatt – magyarázta a közgazdász.
A szakértők szóltak a jelenlegi helyzetről is. Bokros utalt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentésére, amely szerint jelentősen csökkenteni kell az újraelosztás mértékét. A közgazdász szerint az 1700 milliárd forint olyan mértékű, mintha csőd szélén állna az ország. Róna Péter emlékeztetett a Széll Kálmán-tervre, amelyben már szerepelt az újraelosztás csökkentése. Ötezermilliárdos megszorítás szerinte ebből már végbement, mégis nőtt az újraelosztás mértéke. Az egyetemi tanár attól tart, hogy most is lesz 1700 milliárdos megszorítás, de nem lesz eredménye.
