Nem lepett meg senkit, hogy a múlt héten nem változtatott az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az intézmény elnöke korábban nyomatékosította: arra rendezkednek be, hogy a jelenlegi szinten, 2,1 százalékon tartják az irányadó rátát. Matolcsy György dátumot is említett, 2015 végét. Jelezte azt is: a jegybanknak nincs kamatcélja, csak egy „horgonyhoz” igazodik, a középtávú inflációs célhoz, amely három százalék. 2012 augusztusában kezdődött a monetáris enyhítési ciklus, akkor az alapkamat hét százalékon állt.
Menetközben többen kétségüknek adtak hangot, ám bejött az MNB vezetésének a számítása, a piac beárazta a kamatmérsékléseket. Most a kérdés az: valóban ezen a szinten tartható tartósan az alapkamat? – Ha az infláció alakulását nézzük, akkor az minden bizonnyal nem készteti lépésre a monetáris tanácsot. Attól sem kell tartani, hogy túlzott méreteket öltene a hitelezés. Ingatlanbuborék kialakulása nem fenyeget, ráadásul a jegybank a minap jelentette be, hogy januártól életbe lépnek az úgynevezett adósságfék szabályai – mondta lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A szakember szerint egyértelműen a nemzetközi környezet változásai késztethetik változtatásra az MNB döntéshozóit. Így például nem mindegy, mit lép a jövőben az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed). Ha ugyanis kamatot emelnek a tengerentúlon, akkor elindulhat a tőke Európából. Janet Yellen, a Fed elnöke a minap arról beszélt, hogy bátorítóak az amerikai munkaerőpiacon látható változások, de a recesszió ütötte sebek még nem gyógyultak be teljesen. Többek szerint ezzel arra utalt, hogy indokolt a laza monetáris politika folytatása. Azaz a gazdaságélénkítést célzó eszközvásárlások októberi kifutása után szükség lesz a csaknem hat éve történelmi mélyponton lévő, zéró közeli amerikai alapkamat fenntartására. Ha így lesz, az hazánk szempontjából kedvező.
A hírek szerint azonban több álláspont ütközik az amerikai kamatpolitika kérdéseiben. Az intézmény pénzügy-politikai tanácsa, a nyíltpiaci bizottság július végi értekezletének jegyzőkönyvéből az derült ki, hogy élesedik az ellentét a kamatemelési ciklus megkezdését sürgető „héják” és az óvatos „galambok” között. Megfigyelők szerint egyelőre az utóbbiak vannak többségben, és a távirati iroda tudósítása szerint ebbe a körbe sorolható Janet Yellen elnök is.
A másik tábor egyik hangadója, James Bullard, a St. Louis-i Fed elnöke mindenesetre úgy nyilatkozott, már 2015 első negyedévének a végén meg lehetne kezdeni a szigorítást. Elemzők szerint azt kell eldönteni, hogy az amerikai munkaerőpiac javulása és az infláció gyorsulása indokol-e korábbi kamatemelést 2015 nyaránál. (A piac jelenleg ez utóbbi időszakkal számol.) Azt Janet Yellen sem rejtette véka alá, hogy a monetáris politika nem kőbe vésett. Így ha a munkaerőpiac a vártnál gyorsabban javul vagy az infláció a vártnál nagyobb ütemben gyorsul, akkor a tervezettnél hamarabb jöhet a kamatemelés. Igaz, ehhez hozzátette: ha a gazdaság teljesítménye csalódást kelt, és lelassul a közeledés a jegybank célszámaihoz, akkor a laza monetáris politika folytatása tükröződik továbbra is a kamatokban. át nem módosítja az alapkamatot.
További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
