Az államtitkár emlékeztetett, a kormány elhatározott célja, hogy a pénzügyi szektor döntései ne külföldön, hanem itthon szülessenek. Ezért szorgalmazzák, hogy a bankszektor 50 százaléka hazai kézbe kerüljön, ezt szolgálja a takarékszövetkezeti integráció is.
Némethné úgy fogalmazott: „A tavaly nyáron elfogadott takarékszövetkezeti integrációs törvénnyel beégetett érdekszférákat sértettünk, de mostanra mindenki megértette, hogy az integráció sikere kulcskérdés, ez a takarékszövetkezeti rendszer fejlesztésének záloga”.
A takarékszövetkezeti integrációnak jelenleg 35 tagja van, ehhez csatlakozik az átvilágítások lezárultát követően még 84 pénzintézet. Az integráció saját tőkéje 150 milliárd, ehhez jön az állam által nyújtott 136 milliárd forint, mivel az államműködés biztonságát és a megfelelő üzemméretet kívánja biztosítani.
Az államtitkár közölte, az is fontos cél, hogy a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés a legkisebb falvakban is lehetséges legyen, ezért a 2500 fiókot számláló postát is bekapcsolják a pénzügyi szolgáltató rendszerbe. – A postai szolgáltatás ki fog terjedni a betétgyűjtésre, tranzakciókezelésre és állampapír-forgalmazásra, ám nem lesz része a hitelezés. Ez egy szakma, ebben az 1600 szolgáltatóponttal rendelkező takarékszövetkezetekre kell támaszkodni. Ők ismerik leginkább a helyi viszonyokat, ők képesek arra, hogy vidék bankjaként funkcionáljanak, és a kkv-k mellett az agráriumot és a lakosságot is megfelelő szinten kiszolgálják.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere arról beszélt, stratégiai cél, hogy a 2014–2020 között lehívható európai források 60 százaléka a kkv-khoz kerüljön. Ehhez azonban erős, a piaci szereplőket jól ismerő, tőkeerős takarékszövetkezeti rendszer kell. – Az új pénzügyi ciklusban a hangsúly egyre inkább áttolódik a vissza nem térítendő támogatásoktól a visszatérítendők irányába. Ahhoz, hogy ebben a mozgástérben olyan kkv-k legyenek sikeresek, amelyek 10-20 éves távlatban is eredményes működésre képesek, meg kell osztani a kockázatot az állam, a pénzintézeti szereplők és a vállalkozások között. – A vállalkozásokhoz közel lévő takarékszövetkezeteken keresztül lehet leginkább megtalálni azokat a vállalkozásokat, amelyek nem tűnnek el az állami pénz felhasználását követően, nem mennek csődbe, mint ahogyan az például a szakolyi bioerőmű esetében megtörténhetett – hangsúlyozta.
A polgármester kiemelte, a takarékszövetkezeti integrációban kiemelt szerep juthat az olyan erős takarékszövetkezeteknek, mint amilyen a Hajdú-Takarék. Pénzes Lászlóné, a pénzintézet elnöke ennek kapcsán elmondta, több mint 29 milliárd forintos mérlegfőösszegükkel, 3,1 milliárd forintos saját, és 2,8 milliárd forintos szavatoló tőkéjükkel a 119 takarékszövetkezetekből álló mezőny élbolyában foglalnak helyet.
Papp László alpolgármester arról beszélt, az Észak-alföldi régió gazdasági elmaradottsága miatt az ottani vállalkozások ötvenszázalékos támogatási intenzitású pályázatokon vehetnek rész, ami a legmagasabb arány Magyarországon. Közölte, a támogatásokhoz való hozzáférés érdekében a közeljövőben vállalkozásfejlesztési szervezetet kívánnak létrehozni.
