A felperes emellett kérte a bírósági eljárás felfüggesztését, továbbá hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál, amit a bíróság elutasított. Jóváhagyta ugyanakkor a törvényszék, hogy a bank a nyilvánosság kizárásával üzleti titkokat tartalmazó dokumentumokat mutasson be annak bizonyítására, hogy az ügyfelek érdekeit is figyelembe véve, objektív tényezők alapján alakította ki árazási elveit. Az alperes magyar állam jogi képviselője a felperes valamennyi indítványának elutasítását kérte.
Augusztus 22-e óta, amikor a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam per tárgyalásával elkezdődtek a perek, a Fővárosi Törvényszék 20 pénzintézet keresetét tárgyalta; az ügyek döntő többségében szeptember elejére halasztotta el a döntéshozatalt, ahol ítélet is született, ott kivétel nélkül elutasította a hitelintézeti keresetet a bíróság.
Hétfőn 11 bank és pénzintézet, köztük takarékszövetkezet és lízingcég devizahiteles-törvénnyel kapcsolatos keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a pénzintézetek által az állammal szemben indított, a napokban zajló devizahiteles-perek állása azt mutatja, hogy a bíróság szerint is tisztességtelenül jártak el a bankok az ügyfeleikkel szemben.
A pénzügyi intézetek első perének végeredményét megismerve, amikor is a törvényszék elutasította a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a magyar állammal szemben, megkerestük dr. Damm Andrea ügyvédet, a devizahiteles-perek szakértőjét, hogy kielemezzük a bíróság ítéletét. Szerinte a magyar médiában megjelent kommentárok nagy többsége teljesen félreértelmezte a kialakult jogi helyzetet. A takarékszövetkezet mintegy 100 devizahitelese ugyanis – az ügyvédnő szakvéleménye szerint – ezen ítélet után egy forintot sem remélhet az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán – sem a kamat, sem az árfolyam, sem pedig a szerződést terhelő egyéb költségek egyoldalú emelése miatt.
