A bíróság szóbeli indoklásában közölte: az ászf-ek nem felelnek meg az átláthatóság feltételének. A fogyasztó nem tudta ellenőrizni, hogy a többletterhek jogosak-e, nem tudott fellépni a pénzügyi intézménnyel szemben, ha őt a körülmények változása hátrányosan érintette.
A felperes bank jogi képviselője a határozathirdetést követően újságírói kérdésre annyit mondott: a határozat nem volt váratlan, hiszen eddig csak elutasító döntések születtek. Arra a kérdésre, hogy fellebbeznek-e, nem tudott válaszolni.
A bíróság azt vizsgálta, hogy a felperes olyan helyzetbe hozta-e a fogyasztót, hogy megfelelően fel tudja-e mérni a kötelezettségeit, amelyek a szerződéskötés után bekövetkezett körülmények változása miatt megemelik a fizetési kötelezettségét, azaz tisztában volt-e többletkötelezettségeivel.
A bíróság közölte: a szerződéses feltételek akkor felelnek meg a világos, érthető megfogalmazás, az átláthatóság elvének, ha a szerződéskötéskor, illetve az ezt követően bekövetkezett körülmények változásakor ellenőrizhetővé teszik a fogyasztó számára a többletkötelezettség változásának irányát, mértékét.
Hozzátette: a szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötésnek meg kell határoznia a fogyasztó szerződéses terheinek lehetséges alakulását. A szerződéses rendelkezésekből ki kell tűnnie, hogy az oklistában felsorolt körülmények milyen okból, milyen mértékben és milyen módon hatnak ki a bank által felszámított kamat, költség és díj mértékére.
Mindezeket figyelembe véve a bíróság a felperes bank keresetét elutasította, a pénzintézetet az alperesi perköltség, 337 820 forint megfizetésére kötelezte. Mérsékelte a bíróság ugyanakkor az alperesi perköltséget, mert figyelembe vette a kifejtett tevékenység módját és a per időtartamát.
A törvényszék közölte: a fellebbezés benyújtására a határozathirdetéstől számított nyolc nap áll rendelkezésre.
Szeptember 17-re halasztotta a határozat kihirdetését az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. magyar állam elleni devizahiteles-perében a Fővárosi Törvényszék kedden. A felperes hitelintézet keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban általános szerződéses feltételei (ászf) tisztességesek voltak, ezért érvényesek. Az FHB a kérelmet egyben az Allianz Bank jogutódjaként nyújtotta be.
A felperes emellett kérte a bírósági eljárás felfüggesztését, továbbá hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál, amit a bíróság elutasított. Jóváhagyta ugyanakkor a törvényszék, hogy a bank a nyilvánosság kizárásával üzleti titkokat tartalmazó dokumentumokat mutasson be annak bizonyítására, hogy az ügyfelek érdekeit is figyelembe véve, objektív tényezők alapján alakította ki árazási elveit. Az alperes magyar állam jogi képviselője a felperes valamennyi indítványának elutasítását kérte.
Augusztus 22-e óta, amikor a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam per tárgyalásával elkezdődtek a perek, a Fővárosi Törvényszék 20 pénzintézet keresetét tárgyalta; az ügyek döntő többségében szeptember elejére halasztotta el a döntéshozatalt, ahol ítélet is született, ott kivétel nélkül elutasította a hitelintézeti keresetet a bíróság.
Hétfőn 11 bank és pénzintézet, köztük takarékszövetkezet és lízingcég devizahiteles-törvénnyel kapcsolatos keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a pénzintézetek által az állammal szemben indított, a napokban zajló devizahiteles-perek állása azt mutatja, hogy a bíróság szerint is tisztességtelenül jártak el a bankok az ügyfeleikkel szemben.
A pénzügyi intézetek első perének végeredményét megismerve, amikor is a törvényszék elutasította a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a magyar állammal szemben, megkerestük dr. Damm Andrea ügyvédet, a devizahiteles-perek szakértőjét, hogy kielemezzük a bíróság ítéletét. Szerinte a magyar médiában megjelent kommentárok nagy többsége teljesen félreértelmezte a kialakult jogi helyzetet. A takarékszövetkezet mintegy 100 devizahitelese ugyanis – az ügyvédnő szakvéleménye szerint – ezen ítélet után egy forintot sem remélhet az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán – sem a kamat, sem az árfolyam, sem pedig a szerződést terhelő egyéb költségek egyoldalú emelése miatt.
Írtunk arról is, hogy jogászok egy csoportja kidolgozta a jogi alapot a múlt pénteki – devizahitelekhez kapcsolódó – bírósági ítélet megfellebbezésére. Még van remény a 100 adós számára.
