Mintegy 2500 milliárd forintot fordított a kormány vasútfejlesztési célokra az elmúlt időszakban a Közlekedés operatív programból, míg a következő 6 évben további 1500 milliárd forint áll rendelkezésre közlekedési beruházások támogatására. Ennek kétharmadát, 1000 milliárdot vasúti fejlesztésekre fordítják majd – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ha megvalósulnak a tervek, akkor azok lehetővé teszik – a szolgáltatás színvonalának javítása mellett – a vonatok óránkénti 160 kilométeres sebességét, így a menetidő is jelentősen rövidülhet.
A fejlesztések a korábbi vonalfelújítási munkákat folytatják, illetve azokhoz kapcsolódnak. A 2015-ben elkészülő Szolnok–Szajol vasútvonal rekonstrukciója a Debrecenig tartó szakasz felújításával folytatódik az évtized végéig. Emellett a tervek között szerepel új vasúti kocsik és mozdonyok beszerzése, valamint a Hatvan–Miskolc–Nyíregyháza vonal és az elővárosi közlekedés korszerűsítése is.
Az Európai Unió 2014–2020 közötti költségvetési időszakában biztosított finanszírozási lehetőségek javítják hazánk versenyképességét, az elérhetőséget a jó minőségű közlekedési kapcsolatok révén – közölte az NFM. A fejlesztési célok között szerepel Magyarország legfontosabb, 1-es számú vonala, amely a nyugati megyéket és Bécset köti össze Budapesttel. Az új bécsi főpályaudvar (Wien Hauptbahnhof) és a Budapest– Tatabánya közötti vonalszakasz felújításával a Budapest és Bécs közötti utazási időt a jelenlegi 3 óráról fokozatosan 40 perccel, 2 óra 20 percre lehet csökkenteni. A Budapest–Győr–Sopron/Szom- bathely között közlekedő IC-k is két külön, gyorsabb menetvonalon közlekedhetnek majd.
A budapesti agglomerációt érintő, az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztésére irányuló munkálatok közül kiemelkedik az Esztergom–Budapest közötti felújítás. A villamosítás befejezése után a vonalon közlekedhetnek majd a MÁV-Start most megvásárolt Flirt villamos motorvonatai. Budapest központjának környezeti terhelése, különösen a zajterhelés jelentősen csökkenhet, ha megépül az áruszállításra szánt déli vasúti elkerülő (V0) szakasz. Ez a forgalom jelenleg a városon áramlik át. A vasúti áruszállítás útvonalának megváltoztatásával a túlterhelt, sugárirányú elővárosi szakaszok kapacitásának jelentős része felszabadul, különösen az 1-es vonal Bicske–Budapest és a 100-as vonal Budapest–Cegléd közötti szakasza, amely hozzájárul az elővárosi és a nagy távolságú forgalom további növekedéséhez. A Central Europe program keretében uniós támogatással több határon átnyúló vasúti fejlesztés valósulhat meg, így a Magyarország–Szerbia (Szeged–Szabadka), a Magyarország–Szlovákia (Miskolc–Kassa) kapcsolat, illetve a Révkomárom–Komárom, Győr–Pozsony közötti vonal felújítása.
Nyolcmilliós csatlakozás. Már 770 vasúti kocsiban és a három budapesti fejpályaudvar mellett Debrecen, Keszthely, Zamárdi, Szeged állomáson érhető el az ingyenesen használható, vezeték nélküli internetkapcsolat – közölte a MÁV. A társaság ismertette, a szolgáltatás 2013. tavaszi indulása óta már a nyolcmilliót is meghaladta a csatlakozások száma a MÁV-Start vonatain, az idén szeptemberben pedig az eddigi legtöbb havi kapcsolódást regisztrálták, mintegy 740 ezret. Az állomások wifiszolgáltatását ez év áprilisában indították el, naponta átlagosan kétezren élnek a lehetőséggel.
A MÁV-Start folytatja a fejlesztéseket, és egyre több vasúti kocsit szerel fel a wifiszolgáltatáshoz szükséges műszaki berendezéssel. Az állomások közül Miskolcon decemberre épül ki a működéshez szükséges hálózat, Pécsen pedig a jövő évben, az új állomási főépület átadását követően lesz elérhető a díjmentes netezési lehetőség.
