Húzóágazatnak tenné be a kaput a reklámadó

Külföldre menekülhetnek a magyar webboltok az új teher elől; a legnagyobb gond, hogy még mindig nem egyértelmű, kinek és mennyit kellene fizetnie.

Mint írják, az ágazat egyébként jelentős növekedésen megy át, a tavalyi 20 százalék feletti bővülés az idén is megismételhetőnek tűnik.

Számos kis és közepes hazai webáruház dönthet úgy a közeljövőben, hogy külföldre teszi át székhelyét, amelyhez a legutolsó lökést a reklámadó bevezetése jelentheti – mondta el a Világgazdaság érdeklődésére Kis Ervin Egon, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SzEK.org) elnöke. A szakember szerint a hazai üzleti és jogszabályi környezet miatt már eddig is fennállt a veszély, hogy elindul egy elvándorlási hullám, azonban a nyáron bevezetett új adóteher, illetve a hozzá kapcsolódó adminisztrációs terhek felgyorsíthatják a folyamatot.

– A legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem egyértelmű és átlátható, hogy kinek mennyit kell fizetnie. Ezért az internetes áruházak működtetői ahelyett, hogy a karácsonyi szezonra készülnének, a reklámkampányaikat terveznék, tanácsadókkal egyeztetnek az előírások betartása érdekében – jellemezte a helyzetet Kis Ervin Egon. A SzEK.org elnöke szerint a piac nagy szereplőinek elvándorlása kevésbé valószínű, azonban a jövő zálogát jelentő, komoly növekedési potenciállal rendelkező kis és közepes társaságok közül sokan dönthetnek így – a Világgazdaságnak korábban nyilatkozó cégvezetők 25-40 százalékos növekedéssel számoltak 2014-re.

Korábban ugyancsak az új adóteherrel kapcsolatos bizonytalanságokra panaszkodtak a könyvelők és az adótanácsadók, az Országos Lapkiadók Egyesületének jogásza pedig rámutatott, hogy a törvény nem egyértelmű. „Ha én egy megfelelő adózómagatartást szeretnék elvárni az adóalanyoktól, akkor világos, egyértelmű és követhető szabályokat kell létrehoznom, ez az én álláspontom szerint nem az” – fogalmazott.

Az új sarc olyanokat is sújthat, akikre sokan nem is gondolnának: a taxisoknál az új szabályozás csökkenti a reklámfelületet az autóikon, így megcsappan a bevételük, de például azt sem tudni, hogy mondjuk az üzletláncoknak kell-e fizetniük az ingyenes reklámújságjaik után (ha igen, akkor kénytelenek lesznek ezt a vásárlókra áthárítani, ami egyet jelent az áremeléssel), és ugyanígy bizonytalan a látogatók tömegeit vonzó Sziget Fesztivál és társai sorsa, ahogy – mint korábban megírtuk – az értelmezési zavarok miatt célkeresztbe kerülhet az FTC és a Videoton futballklub is.

A Hír TV fentiekre vonatkozó kérdéseivel hiába kereste a törvényt korábban benyújtó L. Simon Lászlót, a fideszes képviselő nem válaszolt, hanem továbbirányította őket az adóhatósághoz, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, mert mint mondta, a végrehajtásban ők az illetékesek.

A teljes szakma tiltakozása mellett beterjesztett reklámadó egyébként is számos toldozgatáson és módosításon esett keresztül azóta, hogy L. Simon László benyújtotta. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára által beadott korábbi módosítás például kőkemény sarccal sújtotta volna a kisvállalkozásokat is azáltal, hogy 25 ezer forintban határozta meg a reklámadó mértékének alsó határát; így a kicsiknek is fizetniük kellett volna akkor, ha a Facebooknál vagy a Google-nál hirdetnek – ezzel maga a módosítást jegyző L. Simon sem volt tisztában.

Később a 8 ezer vállalkozót sújtó adóról szóló törvénymódosítást módosították, az értékhatárt egy csapásra a százszorosára, 2,5 millió forintra emelték, így legalább a legkisebb hirdetőket mentesítették alóla. Később a törvényt jegyző L. Simon augusztus folyamán közölte, hogy bevonják az adózók körébe az – általa tévesen „tartalomszolgáltatóknak” nevezett – tartalommegosztó oldalakat, mint a már említett Google és a Facebook; ez egyébként igen ambiciózus ötlet lenne, hiszen eddig még sem a francia, sem az olasz kormánynak nem sikerült.