Miután az új kormányzati szerkezetben a korábbinál jóval több terület tartozik a Miniszterelnökséghez, a büdzséje is jelentősen emelkedik: a csütörtökön benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatban mintegy 227 milliárd forintot szánnak a Miniszterelnökségnek és a hozzá tartozó több mint egy tucat szervezetnek. A 2013-ban elfogadott idei költségvetésben 34 milliárd forintot kapott a Lázár János vezette Miniszterelnökség és az irányítása alá tartozó szervezetek. A 75 millió forinttal több költségvetési forráshoz jutó Országgyűlés Hivatala jövőre is mintegy 21 milliárd forintból gazdálkodhat, míg a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetése – benne az állami kitüntetésekre és az államfői protokollkiadásokra szánt előirányzattal – mintegy 190 millió forinttal emelkedik, 2 milliárd 310 millióra.
Az ideivel megegyező támogatást, 3,8 milliárd forintot kapnak a központi költségvetésből a pártok és alapítványaik 2015-ben. A támogatás elosztása azonban változik: csökken a Fidesz (1 milliárd 55 millió forintról 877 millióra), az MSZP (521 millióról 427-re), az LMP (249 millióról 174-re) és a KDNP (233 millióról 153-ra) támogatása, míg a Jobbiké nő, 448 millió forintról 476 millióra. Azok a pártok, amelyek 2010-ben nem, idén viszont szereztek mandátumot országos listán, a következőképpen részesülnek költségvetési támogatásban: az Együtt – A Korszakváltók Pártja 134 millió forintot, a DK 132 milliót, a PM 107 milliót, a Magyar Liberális Párt pedig 71 millió forintot kap.
Mintegy 524 milliárd forintos támogatást kap 2015-ben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), amely emellett 12 milliárd forintnyi bevétellel számolhat a csütörtökön benyújtott jövő évi központi költségvetés értelmében. A törvényjavaslat indoklása szerint a pedagógusok megemelt bérének biztonságos finanszírozása, az iskolák működőképességének javítása és fejlesztésük érdekében a Klik 50 milliárd forint többletforráshoz jut. A parlament honlapjára felkerült javaslat szerint a Klik a forrásokból bő 53 milliárd forintot költ dologi kiadásokra, több mint 482 milliárd forintot pedig személyi juttatásokra, járulékokra és szociális hozzájárulási adóra. Az egyetemek és főiskolák a csaknem 283 milliárd forintos bevétel mellett 143 milliárd forintos támogatással is gazdálkodhatnak jövőre – tartalmazza a büdzsé.
Negyedévente 6,25 milliárd forinttal és a hozzá tartozó 1,687 milliárd forint közterhekkel növekedhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) személyi juttatása, amennyiben a nemzetgazdasági miniszter által meghatározott adóbeszedési tervet teljesítik – derül ki a csütörtökön benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatból. A jövő évi büdzsé NAV fejezete személyi juttatásokra 71 milliárd, majd ennek a közterheire további 19,1 milliárd forint kiadást tartalmaz. Amennyiben a miniszter engedélyezi, hogy – az általa megszabott adónemekből, a tervezett bevétel elérésekor – kifizessék a többletjuttatást, akkor az az egész évre további 25 milliárd bér- és 6,750 milliárd forint köztehertöbbletet jelent. Így a személyi juttatás teljes összege elérheti a 96 milliárd, míg a közteher a közel 26 milliárd forintot.
Az ideihez képest mintegy 9 milliárd forinttal, több mint 250 milliárd forintra emelnék a jövő évi honvédelmi kiadások keretét. Ez az előre jelzett GDP nagyjából 0,75 százalékának felel meg. A parlament honlapjára felkerült dokumentum szerint a honvédelmi tárca jövőre 4 milliárd forinttal járul hozzá a NATO költségvetéséhez, ezen felül a NATO Biztonsági Beruházási Programjához való hozzájárulásként is több mint 2 milliárd 290 millió forintot biztosítanak. A NATO- és EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, míg az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 350 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.
Mindemellett a javaslat rögzíti, hogy a honvédelmi miniszter felhatalmazása az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a biztonsági környezetben bekövetkező változásokhoz, és a NATO által megfogalmazott új elvárásokhoz való operatív alkalmazkodást biztosítja, továbbá lehetőséget teremt a személyi juttatások és azok járulékainak év közbeni növelésére, mely által a honvédelmi tárca biztosítani tudja a nemzetközi missziókban résztvevők devizajuttatásainak fedezetét. A védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a HM fejezet címei, alcímei között – ideértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben át lehet csoportosítani a forrásokat.
Az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra 2563 milliárd forintot fordít a költségvetés jövőre, ez a GDP 7,5 százaléka, és csaknem 350 milliárd forintos, 16 százalékos növekedés a 2014. évhez képest – derül ki az Országgyűlésnek csütörtökön beterjesztett 2015. évi költségvetési törvényjavaslatból. A dokumentum szerint a jelentős növekedés a 2007–2013-as és 2014–2020-as uniós programozási időszakok találkozásával és az uniós programok finanszírozási jellegével magyarázható. Miközben a 2007–2013-as időszak utolsó meghatározó éve jön 2015-ben, ténylegesen beindulnak a 2014–2020-as időszak új programjainak kifizetései is. A költségvetés indoklásában szerepel az is, hogy a 2014–2020 fejlesztési ciklusban összesen több mint 34 milliárd eurónyi támogatás érkezik Magyarországra, ez a hozzá szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a következő években.
Több mint 14 milliárd forinttal emelkedik a rendőrség támogatása a 2015-ös költségvetési javaslat szerint. A csütörtökön benyújtott indítvány alapján a belügyi tárca fejezete alá tartozó szervek összességében 485 milliárd 805,1 millió forintból gazdálkodnak, ami 65 milliárd forinttal meghaladja a 2014-es keretet.
A javaslat jelentős pluszforrást ad a rendőrség működésére: míg a szerv idén a hatályos büdzsé szerint 240 milliárd 152,1 millió forintból működik, ez az összeg jövőre 254 milliárd 426,7 millió forint lehet. A rendőrség várt bevételei megegyeznek az ideivel; a személyi juttatások ugyanakkor 157 milliárd 125,1 millióról 166 milliárd 885,5 millióra emelkednek. Több mint 6,5 milliárd forinttal emelnék a vízügyi igazgatóságok támogatási keretét, ami így 20 milliárd 108,7 millió lenne, s itt a bevételi oldalon is mintegy 1 milliárd forinttal többre számítanak, mint 2014-ben.
A büntetés-végrehajtás előirányzatát közel 5 milliárd forinttal növelnék, ebből 1,3 milliárd forint a személyi juttatások növelésére jutna. Míg 2014-ben a bv-beruházásoknál mintegy félmilliárd forint szerepelt, addig a 2015-ös előirányzat itt közel 4,7 milliárdot tartalmaz, miközben a felújítások kerete 872 millió forinttal csökken.
A javaslat több mint 1 milliárd forinttal emelné az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság támogatását, ami így 52 milliárd 753,9 millió forint lehet. A szervezeten belül a személyi juttatásokat növelik, míg a dologi kiadásokat csökkentik, beruházásokra, felújításokra lényegében ugyanannyi forrás jut, mint idén.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lényegében az ideivel megegyező összegekből gazdálkodhat. A kormány közel 650 millióval több támogatást juttatna a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, egyebek mellett az Országos Polgárőr Szövetség, az önkéntes tűzoltó egyesületek, a Magyar Rendvédelmi Kar támogatását pedig változatlanul hagyná. A Belügyminisztérium igazgatására előirányzott támogatás az idei összegről több mint a duplájára, 8,5 milliárd forintra nő, itt elsősorban a dologi kiadások sora emelkedik.
Milliárdos nagyságrendben emelkedik a bíróságok, ügyészségek költségvetése, az Igazságügyi Minisztériumé (IM) pedig a tárca átalakulása miatt alapvetően megváltozik a jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint. A parlament honlapjára csütörtökön felkerült javaslat alapján a bíróságok idei 86,5 milliárdos költségvetési támogatása – amely második félévben kiegészült a devizaperekhez kapcsolódó 700 milliós többlettámogatással – jövőre 87,5 milliárdra növekszik, ebből a Kúriára 2015-ben 2,64 milliárd millió jut.
A bíróságokon jövőre tervezett bevétel az ideivel egyezően 2,26 milliárd, így a 2015-ös bírósági fejezet főösszege a törvényjavaslat szerint 89,8 milliárd. A fejezeten belül beruházásra 8 milliárd forintot különítettek el, ebből a Budapest Környéki Törvényszék rekonstrukciójára 1 milliárd jut.
Az ügyészség idei eredeti támogatási előirányzata 37,66 volt, amely a jogellenes földügyletek, zsebszerződések feltárására külön törvényben juttatott 500 millió forinttal 38,2 milliárd forintra nőtt, amihez 88 millió forintos tervezett bevétel járulhat. A 2015-ös támogatás 39,78 milliárd, a tervezett bevétel pedig 102 millió, így a fejezet kiadási főösszege 39,9 milliárd.
Az Alkotmánybíróság költségvetési előirányzata az idei 1790,1 millióról 1797,1 millióra emelkedik. Az IM jövő évi kiadási előirányzata 16,9 milliárd forint, amiből támogatás 10,5 milliárd, az előirányzott bevétel pedig 6,4 milliárd forint. A tárca igazgatásában 8 milliárdos támogatással és 664 milliós bevétellel terveznek, ezen belül a személyi juttatásokra 5,67 milliárd jut. A tárcához tartozó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 4,2 milliárdos bevétellel, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek 1,5 milliárdos bevétellel és 1,2 milliárdos támogatással számolhat a törvényjavaslat szerint.
