Megtiltaná a kormány 2018-tól a kereskedelmi cégeknek, hogy két egymást követő, veszteséggel záruló üzleti év után tovább árusítsák a napi fogyasztási cikkeket hazánkban. A kereskedelemről szóló törvény nemzetgazdasági miniszter által benyújtott módosító javaslata szerint a nyereséges működést azoktól a cégektől követelnék meg a jövőben, amelyek nettó árbevétele az egymást követő mindkét üzleti évben eléri az 50 milliárd forintot.
A javaslat a nemzetközi tulajdonban lévő áruházláncokat érinti, árbevételük ugyanis az elektronikus beszámolóban olvasható adatok szerint évek óta jóval meghaladja az ötvenmilliárd forintos alsó határt. A jelenleg az Országgyűlés előtt lévő indítvány indoklása szerint a tőkeerős üzletláncok megengedhetik maguknak, hogy az árak letörése érdekében akár több évig is veszteséget termeljenek. Így azonban ellehetetlenítik azokat a magyar vállalkozásokat, amelyek nem tudnak az árversenyben részt venni, hiszen a nyereségből tartanák fent magukat. Emellett a jogalkotó úgy érvel, hogy hosszú távon nem életszerű olyan vállalkozást üzemeltetni, amelyik folyamatosan veszteséget termel. Ez ugyanis közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek számít, hiszen a versenytársak elbuknak az árharcban, miközben a nagy cégek jegyzik a vásárlások javát. Vagyis a kereskedelmi törvény ezen változtatása a kisebb, jellemzően hazai tulajdonban lévő vállalkozások multiáruházakkal szembeni piaci helyzetét javítaná.
A módosítás leginkább azt a kereskedelmi vállalatot érinti érzékenyen, amelyik a legnagyobb forgalmat bonyolítja hazánkban. A Tesco áruházlánc második éve több mint 600 milliárd forintos árbevételt ér el, adózás utáni eredménye viszont a tavalyi évre veszteséget mutat. A nyilvános beszámolókból ugyanakkor az is kiderül, hogy a vállalat évek óta milliárdos nagyságrendben ment ki hazánkból pénzt, csökkentve a Tesco adózás előtti eredményeit. Az Igazságügyi Minisztérium elektronikus beszámolókat gyűjtő weboldalán is elérhető eredménykimutatás szerint a Tesco Globál Áruházak Zrt. az adóoptimalizálási törekvéseknek köszönhetően az elmúlt évben 12 792 milliárd forintnyi forgalom után nem kellett, hogy társasági adót fizessen hazánkban. Ez az összeg a Svájcban lévő, úgynevezett külföldi fióktelep miatti mentesítés okán csökkentette a cég adózás előtti eredményét. A nyilvános adatokból az is kiderül, hogy 2009 és 2013 között a magyarországi Tescónál összesen 41,7 milliárd forint pénzügyi eredmény mentesült a társasági adó alól. A 19 százalékos kulcs helyett ráadásul a tényleges társaságiadó-fizetés kulcsa átlagosan 8,2 százalék volt ebben az időszakban.
A nagy forgalmú láncok szinte mindegyike veszteséges működést könyvelt el az elmúlt évre, egyedül a hipermarketek komoly versenytársaivá előlépett diszkontok piacán a Lidl és a Penny Market mutatott fel nyereséget 2013-ra. Ha elfogadják a 2018-tól érvényes szigorítást, az elkövetkező évekre az eddig veszteségesen működő cégek mérleg szerinti eredménye nem fordulhat mínuszba.
– A javaslat célja, hogy a jövőben nagyobb teret kapjanak a hazai kereskedők, védetté váljanak a kisebb cégek. Azonban látni kell, hogy a kereskedők által jövőre fizetendő 30 milliárd forintos élelmiszerlánc-felügyeleti díj eleve veszteségbe sodorhatja a cégeket – mondta lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György leszögezte, egyetlen multilánc sem tervezi a kivonulást.
Szatmáry az új felelős
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásával kapcsolatos feladatok ellátására Szatmáry Kristófot miniszteri biztossá nevezte ki. A fideszes képviselő megbízatása november 13-tól május 12-ig szól.
