A hazai gazdasági portál cikkében az is olvasható, hogy a magyar miniszterelnök az elmúlt években a rezsicsökkentési akcióhoz kapcsolódóan meghirdette az ipari rezsicsökkentés programját. Emellett Orbán Viktor sokszor beszélt arról, hogy Európa és Magyarország is magas energiaárai miatt nem képes versenyképes környezetet biztosítani az ipari vállalatok számára, aminek következtében az EU lemarad az Egyesült Államokkal és Kínával vívott globális gazdasági versenyben. A magyar kormányfő azt is leszögezte többször, hogy Európában a legversenyképesebb energiaárakat kívánja biztosítani hazánkban – olvasható a cikkben.
John Gapper elemzésében rámutat többek között a globális energiaellátást befolyásoló fontosabb folyamatokra: így a mostanában folyamatosan eső olajárra, a palagáz-forradalom által lecsökkent amerikai gázárra, és Németországban a zöldenergia erőltetett támogatása mellett a szénalapú áramtermelés szerepének felerősödésére. Szerinte Európa most rossz lóra tett, legalábbis rövidtávon, mert a zöld energiaforrások erőltetése miatt a kontinens jóval kevesebbet profitál a hagyományos energiahordozók áreséséből, ami mellett a zöldenergia támogatásához kapcsolódó költségekkel és a fosszilis energiahordozókhoz kötődő CO2-kibocsátás „megadóztatásával” arra ösztönzi az európai iparvállalatokat, hogy az EU-n kívülre helyezzék át a tevékenységeiket. Úgy véli, hogy Európának is mielőbb fel kellene ismernie, hogy a nemzetközi versenyelőny szempontjából az olcsó munkaerő helyett egyre inkább felértékelődik az olcsó energia szerepe – idézi a szerzőt a Portfolio.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés szeptember végi ülésén, a Paksi erőmű bővítéséről szóló vitanapon rámutatott a versenyképesség terén zajló változásokra, mint mondta, új tényező az olcsó energia biztosítása. Az elmúlt két évben 100 milliárd dollárnyi termelő beruházás választotta az Egyesült Államokat Európa helyett, mert ott az energiaköltség töredéke az itteninek. Emlékeztetett arra, hogy a magyar állam már többször szorgalmazott egy közös európai energiastratégiát, ennek körvonalai azonban még nem látszódnak, így, mint mondta, az országnak egyedül is meg kell valósítania az ipari rezsicsökkentés feltételeit. Hozzátette: a bővítés hosszú távon akár 10-13 százalékkal olcsóbb energia előállítását eredményezheti. Maga a beruházás is 1 százalékkal járul hozzá a GDP növekedéséhez úgy, hogy nem veszélyezteti az államadósság csökkentését.
Szijjártó Péter, utalva az ukrajnai helyzetre, rámutatott: Európa legaktuálisabb kihívása a kiszolgáltatottság csökkentése az energiaellátás terén. A beruházásokért folytatott versenyben fontosnak nevezte a legolcsóbb és legbiztonságosabb energia biztosítását, de az szerinte szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés is. Emlékeztetett a Nemzeti energiastratégiára, amely szerint diverzifikálni kell a magyar villamos energia termelését.
Kurucz Éva kormányszóvivő szeptember végén közölte: a rezsicsökkentésben a következő lépés a rezsiholdig létrehozása lesz, amely az ipari rezsicsökkentés és a hazai vállalkozások versenyképességének javításának további alapját fogja jelenteni.
