Feltérképezett veszélyzónák

Új módszert fejlesztettek ki a pécsi egyetemen a magyarországi munkanélküliség pontosabb feltárására.

Horváth Attila
2014. 11. 17. 8:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Módszerünk áttekintést ad a magyarországi településeken tapasztalható munkaerő-piaci sérülékenységről, és az eddigi, hasonló eljárásoknál földrajzi és társadalmi szempontból is árnyaltabban mutatja be, hogy hazánk egyes térségei mennyire kecsegtetők vagy épp elkeserítők a munkakeresőknek – mondta lapunknak Tésits Róbert. A Pécsi Tudományegyetem Munkaerő-piaci és Esélyegyenlőségi Tanulmányok Központjának igazgatója kollégájával, Alpek B. Leventével olyan statisztikai alapokon nyugvó modellt dolgozott ki, amelyet szenzitivitási indexnek neveztek el. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználó modell segítségével megállapították, hogy az ország egyes területeinek munkapiaca hogyan reagált a közelmúlt gazdasági és társadalmi változásaira. Ez jelzi azt is, hogy ezekben a térségekben mennyire bízhatnak abban a helyiek, hogy a jövőben lesz munkájuk.

– A települések munkaerő-piaci helyzetének felmérése és megismerése lehetőséget ad nemcsak a munkanélküliség, hanem a helyenkénti kedvező munkahely-teremtési megoldások háttérhatásainak és következményeik pontosabb megértésére is – magyarázta az igazgató. Szerinte a módszerüknek főleg a területpolitikában, valamint a foglalkoztatás- és szociálpolitikában lehet nagy haszna. Mindemellett olyan válság-megelőzési tervek megalkotásában is szerepe lehet, amelyek súlyos társadalmi és gazdasági változásokra szakmailag megalapozott válaszokat adhatnak. A korábbi statisztikai módszerek eddig főként a munkanélküliség területi különbségeinek egytényezős vizsgálatára fókuszáltak.

– Ez a modell – mondta Alpek B. Levente – ezzel szemben egyetlen indexbe sűrítve a hatásokat, a veszélyeztetettségre helyezi a fő hangsúlyt. Arra keressük a választ, hogy hazánk egyes térségei, települései munkaerő-piaci viszonyaikat tekintve milyen fokban veszélyeztetettek.

Erről a kutatók térképet készítettek, ezen különböző kategóriákba sorolták az egyes magyarországi területeket. A kedvező pozíciójú, javuló, felzárkózó térségek mellett megjelentek a sérülékeny helyzetben lévő vidékek is. Számításaik szerint például a csaknem 700 lelket számláló Nógrád megyei Tereske az elmúlt több mint fél évtizedben az egyik legnagyobb fokú sérülékenységet mutatta. Az egyik, a hosszú távú sérülékenység szempontjából leginkább kedvező, de jelentős kilengéseket mutató kategóriába kerülőkre jó példa a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyéte. A szakember szerint a hasonló vagy ennél is kisebb településeken igen változékony képet mutat a foglalkoztatás. Bármikor nyílhat a környékben egy üzem, de ugyanannyi idő alatt be is zárhat, jelentősen változtatva ezzel az adatokat. A területi kép alapján összességében elmondható, hogy a főváros és környéke mellett továbbra is az ország északnyugati része van a legkedvezőbb helyzetben. Északkeleten és délnyugaton is sok olyan település van, amelyik az erősen instabil kategóriába esik.

Tésits Róbert szerint tény, hogy a súlyos hátrányokkal küszködő, munkanélküliséggel sújtott településekben, ahol az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, a rendszeres szociális segélyből élőknek a közfoglalkoztatás jelenti az egyetlen lehetőséget. A kutatás vezetője szerint azonban a korábbi programok nem javították eléggé az elhelyezkedési esélyeket, nem vezettek munkához, nem számoltak a térségi munkaerő-piaci különbségekkel, és nem vették figyelembe az eltérő földrajzi fekvésből és fejlettségből fakadó lehetőségeket sem.

– Ha csak az önellátó lakossági kertgazdálkodás és az ehhez kapcsolódó képességek oktatása a cél, az nem javít a helyzeten. Az olcsó munkaerővel mindez csak a rövid távú versenyképesség javítását szolgálja. Kérdés, hogy lehet-e ezekben a térségekben a termelékenységet is figyelembe vevő tartós foglalkoztatás lehetőségét kínálni. Éppen a geográfia feladata lehet, hogy feltárja az új programok területi meghatározottságát. A területi, térségi különbségek alapján tanulmányozhatók azok a kistérségi programok, amelyek a fontos, de leginkább átmeneti megélhetést nyújó közfoglalkoztatás mellett elvileg hosszabb távon adhatnak munkát – összegezte Tésits Róbert.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.