Trükkök tucatjával kerüli meg a hazai jogszabályi és szakmai előírásokat az albán pékek egy része. A fantáziadús elnevezésekkel olyan kiskapukat nyitnak, amelyekkel könnyen és a hatóság által kifogásolhatatlan módon mentesülnek a Magyar Élelmiszerkönyv – egyébként minden sütőipari vállalkozásra vonatkozó – előírásai alól. Ha ugyanis egy terméket például bucinak neveznek a pékségben – holott azt a magyar vásárló jogosan feltételezve kenyérként vásárolja meg – jogilag nem tartozik a kenyér fogalma alá, így a szakmai minimumokat sem kell teljesíteni – közölte lapunkkal Oláh András, a Sütőipari Egyesülés igazgatója.
A szakember szerint az albán pékségek népszerűségének egyik oka az, hogy a városok legforgalmasabb pontjain nyitnak boltokat, másrészt a pékáru méretével tudják megfogni a vásárlókat. – Bár első ránézésre jó választásnak tűnhet egy dupla akkora kakaós csiga vásárlása egy albán péknél, mint a szomszédos, hazai boltban. Ugyanakkor előfordulhat, hogy az ízélmény és a sütemény állaga messze elmarad a hazai gyakorlatban elvárt szinttől – jelezte Oláh András. Meglátása szerint a volt Jugoszlávia területén – így például Koszovóban – pékként és cukrászként dolgozó albánok általában kétféle tésztát használnak, egy sósat és egy édeset. Ezzel szemben a magyar sütőipari vállalkozások általában hét tésztafélével dolgoznak, ami többletmunkát és -alapanyagot is igényel.
A szakmai trükkök miatt korábban több vizsgálatot is indított a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal az albán érdekeltségű cégek ellen. 2011-es és a 2013-as ellenőrzéssorozat alkalmával főként a helytelen és hiányos dokumentáció szúrt szemet a hatóságnak, emellett számos higiéniai mulasztással és jelölési hibával találkoztak. A kis alapterületű pékségek egy részében a raktárak tárolókapacitásával is voltak gondok. Az alapanyagok, félkész és késztermékek tárolása, kezelése a higiéniai előírásoknak nem felelt meg.
Az albán pékségek legnagyobb előnye azonban nem a szakmai, hanem a gazdasági „ügyeskedésükben” rejlik. A legtöbben feketén alkalmazott munkásokkal dolgoztatnak, és az alapanyag-beszerzés sem mindig a legális szférában zajlik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal lapunk kérdésére – adótitokra hivatkozva – konkrét felvilágosítást nem adott az albán pékekkel kapcsolatos vizsgálatokról. De emlékeztettek arra, hogy legutóbb tavaly nyáron razziáztak egy külföldi tulajdonú, pékárut forgalmazó üzletláncnál. Itt feketemunka, bizonytalan árukészlet és köztartozás miatt négy és fél millió forint bírságot szabtak ki.
A szankció és a hatóságok kiemelt figyelme ugyanakkor nem szünteti meg a jelenséget. A tisztességtelen pékségek száma állandóan változik. A megszűnt vállalkozások gyakran új néven újra indulnak a család másik tagjának neve alatt. A Fidesz frakcióvezetője ezért a napokban újabb frontot nyitott az albán pékek elleni harcban. Rogán Antal szigorú ellenőrzéseket ígért az adóhatóság mellett a bevándorlási hivatal részéről is.
