Visszavonta a Buda-Cashhez tartozó négy bank működési engedélyét a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A betétesek még ebben a hónapban hozzájutnak megtakarításaikhoz, amit az Országos Betétbiztosítási Alap automatikusan fizet majd ki mintegy 30 millió forintig – nyilatkozta a távirati irodának Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke.
A jegybank emellett soron kívüli vizsgálatokat indít a többi brókercégnél, és egy olyan törvénymódosítást kezdeményez, miszerint az érvényben lévő ötévenkénti ellenőrzések helyett minden esztendőben nézzenek a brókercégek körmére. Az MNB vizsgálata szerint a kisbankok eszközeinek értéke nem nyújt fedezetet a velük szembeni követelésekre. Sőt, mivel a Buda-Cash súlyos, bankonként tízmilliárdos nagyságrendű összegekkel nem tud elszámolni, emiatt a hitelintézetek saját tőkéje is hiányba csapott át.
Az engedély visszavonásakor külön kérés nélkül megkezdődik az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítása: az OBA húsz munkanapon belül a betétgaranciával érintett valamennyi betétre teljesíti a legfeljebb 30 millió forintos kárkifizetést. Az alap igazgatótanácsa ma kora reggel tárgyalja a bankok ügyét, és dönt a kártalanítás leggyorsabb módjáról – közölte Tóth István, az OBA kommunikációs vezetője a távirati irodával. – A cégek és a lakossági ügyfeleken túl hatvanhét a Buda-Cash-ügy miatt nehéz helyzetbe került önkormányzat kap összesen 245 millió forint rendkívüli támogatást – jelentette be tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára. Tállai András közölte, fontos, hogy megsegítsék az érintett önkormányzatokat, hogy biztosított legyen a működőképességük.
A brókerházhoz kötődő bankcsoport ügyfelei közül körülbelül 150 ezer embert, több mint 80 önkormányzatot és több ezer vállalkozást érint az ügy. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségétől (FEOSZ) megtudtuk, egyelőre nem tudni, hogy hányan vannak azok az ügyfelek, akiknek a megtakarításai meghaladják a befektetőknél meghúzott hatmilliós és a betéteknél érvényes harmincmilliós határt. A FEOSZ az érdekükben közérdekű pert indít. A szövetség nem alapít pertársaságot. A közérdekű per haszna az lehet, hogy amennyiben a bíróság felelősnek mondja ki a brókerházat a károkért, akkor az ügyfeleknek később már nem kell külön igazolniuk, hogy a cég felel az elveszett pénzekért, hanem elég bizonyítaniuk, hogy mekkora kárt szenvedtek el.
A Buda-Cash vezetői egyébként szabadlábon védekeznek, egyikük sincs előzetes letartóztatásban. Bánáti János, a brókerház tulajdonosának, Tölgyesi Péternek az ügyvédje lapunknak arról beszélt, hogy ismeretlen tettes ellen folyik az eljárás, és eddig még nem merült fel a személyi felelősség kérdése. Ebből következik, hogy egyelőre nincs szó arról, hogy a Buda-Cash vezetőinek a magánvagyonukból kellene kártalanítaniuk a brókerház ügyfeleit. Bánáti János megerősítette: védence Magyarországon tartózkodik. A cég egyébként egy igen terjedelmes cégháló egyik tagja, így nagyon szövevényes háttérrel rendelkezik. Mint arra a Fidesz-frakció a napokban felhívta a figyelmet, Antali Károly, a Buda-Cash felügyelőbizottságának elnöke kormánybiztosként felügyelte a MÁV átalakítását.
Szintén Bajnai Gordon kinevezettjeként került a Buda-Cashtől a MÁV élére Andrási Miklós. Rogán Antal korábban azt is érdekesnek nevezte, hogy hosszú ideig lehetett a Buda-Cash vezérigazgatója az a Gyarmati János, aki korábban a Globex-ügy gyanúsítottja volt. Tegnap a kormánypártiak a parlamentben is azt firtatták, hová tűnt a szóban forgó 100 milliárd forint. Az ellenzéki pártok ellenben nem a tulajdonosokat, hanem a jelenlegi jegybanki vezetést okolják a brókerbotrány miatt.
Az LMP szerint a Matolcsy György által vezetett MNB nem képes megfelelően kezelni a Buda-Cash-botrányt, az ellenzéki párt ezért a jegybankelnök távozását, valamint szigorúbb szabályokat követelt. A szocialisták szintén Matolcsy György távozását követelték. Az MNB a vádakra közleményben reagált, amelyben az áll, hogy a Buda-Cash Brókerházhoz köthető tulajdonosok alapvetően a Gyurcsány-kormány időszakában szereztek többségi befolyásoló tulajdonrészt a részjegyekre vonatkozó tőkeemelésekkel, s ennek révén a régi tagok fokozatos kiszorításával abban a 11 takarékszövetkezetben, amelyekből később a DRB- bankcsoport tagjai létrejöttek.
