Mindennek többszörös hatása lehet a magyar gazdaságra. Egyrészt több pénz marad az adósoknál, amit részben fogyasztásra költenek majd. Másrészt az érintettek – különösen azok, akik egyben kaptak vissza nagyobb összeget – elgondolkodnak, elköltsék-e pénzt azonnal, vagy inkább fektessék értékpapírokba, kötvényekbe. Bár ez utóbbi esélyét csökkentik az elmúlt hetek brókerbotrányai. Ugyanakkor a piaci értékpapírok iránt mutatkozó bizalmatlanság pozitív hatással lehet az állampapírok forgalmára. Ennek nyomán csökkenhet az ország függősége a külső forrásoktól, hiszen forintból, s nem devizában finanszírozzák az állam adósságait. Harmadrészt pedig bővülhet a bankok hitelezése, hiszen megszabadulnak a devizahitelek terheitől, s így szabad pénzeszközeiket kölcsönök nyújtására fordíthatják. E három hatás eredményeként javulhat a gazdaság teljesítőképessége, gyorsulhat a növekedés.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója úgy véli, a fogyasztás tavaly kezdődött növekedése idén is folytatódik. A felszabaduló pénzeszközökből minden bizonnyal befektetésekre is szánnak egy részt az emberek. S ezek nagyobb valószínűséggel az állampapírpiacot gazdagítják majd, már csak azért is, mert az elmúlt néhány hét brókerbotrányai ebbe az irányba terelik a befektetni szándékozókat. Mindez együtt pozitívan hathat a gazdasági növekedésre. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szintén arra számít, hogy a pluszpénzek egy részét lakossági fogyasztásra fordítjuk majd, s mindez 0,2 százalékkal járul hozzá a gazdaság növekedéséhez. A tehetősebbek a visszakapott összeg 70 százalékát fektethetik be, míg a szegényebbek a felét. A befektetésekben komoly szerepet kaphatnak az olyan állampapírok, mint például a kamatozó kincstárjegy.
