Tovább mérséklődnek a devizahitelesek terhei a jegybanki alapkamat keddi csökkentésével. A Portfólió.hu számításai szerint a 15 bázispontos csökkenés összességében ötmilliárd forinttal faragja le a külföldi pénznemben eladósodottak havi törlesztési terheit. Ez egy átlagosnak számító – nyolcmillió forintos, még 12 év törlesztési idővel rendelkező – hitel esetében havi hatszáz forintos csökkenést jelent.
A forintosítás és a bankok elszámoltatása révén a devizaadósok terhei egyébként is jelentősen csökkennek. Az évi 500 milliárd forintos teher várhatóan negyedével lesz kisebb; 375 milliárdra esik vissza. A devizahitelesek fizetési kötelezettsége eredetileg 600 milliárd forint lenne, de miután az adósok közel húsz százaléka már hosszabb ideje fizetésképtelen, tőlük nem számíthatnak befizetésre a pénzintézetek.
A forintosítást és az elszámoltatást követően fizetendő alacsonyabb törlesztőrészletek előnyeit már májustól élvezhetik az érintettek. De a jegybanki alapkamat csökkenésének hatása gyorsan keresztülfut a rendszeren, hiszen a jogszabály szerint a kamatcsökkenések hatását háromhavonta át kell vezetni a bankoknak a törlesztőrészleteken. Így a Magyar Nemzeti Bank további kamatvágásai akár az év második felében is mérsékelhetik az immár forintalapúra váltott hitelek havi fizetési kötelezettségét.
A forintra váltásban érintett 3400 milliárd forint értékű devizahitel után azonban nem csak az évi 125 milliárd forintos törlesztőrészlet csökkenésével számolhatnak az érintettek. Az egyoldalú kamatemelések, illetve az árfolyamrés alkalmazása miatt bekövetkezett túlszámlázásokat ugyanis vissza kell fizetni a pénzintézeteknek. Így az érintetteknek nemcsak havi fizetési kötelezettségük lesz kisebb, de a bankkal szemben fennálló tartozásuk is mérséklődik. Egy korábbi elemzés arra mutatott rá, hogy a jegybank szeptemberi inflációs jelentése szerint az ügyfeleknek visszajáró teljes összeg 942 milliárd forintra rúg. Ebből mintegy 100-110 milliárdot utalhatnak vissza a pénzintézetek azon ügyfeleiknek, akiket érint az elszámolás, de hitelszerződésük már lejárt, mert a hitelt egy összegben visszafizették, vagy a futamidő végére értek. Ennél sokkal nagyobb mértékben, mintegy 837 milliárd forinttal csökken a jegybank számításai szerint a még élő szerződésekben a háztartások tőketartozása.
Mindennek többszörös hatása lehet a magyar gazdaságra. Egyrészt több pénz marad az adósoknál, amit részben fogyasztásra költenek majd. Másrészt az érintettek – különösen azok, akik egyben kaptak vissza nagyobb összeget – elgondolkodnak, elköltsék-e pénzt azonnal, vagy inkább fektessék értékpapírokba, kötvényekbe. Bár ez utóbbi esélyét csökkentik az elmúlt hetek brókerbotrányai. Ugyanakkor a piaci értékpapírok iránt mutatkozó bizalmatlanság pozitív hatással lehet az állampapírok forgalmára. Ennek nyomán csökkenhet az ország függősége a külső forrásoktól, hiszen forintból, s nem devizában finanszírozzák az állam adósságait. Harmadrészt pedig bővülhet a bankok hitelezése, hiszen megszabadulnak a devizahitelek terheitől, s így szabad pénzeszközeiket kölcsönök nyújtására fordíthatják. E három hatás eredményeként javulhat a gazdaság teljesítőképessége, gyorsulhat a növekedés.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója úgy véli, a fogyasztás tavaly kezdődött növekedése idén is folytatódik. A felszabaduló pénzeszközökből minden bizonnyal befektetésekre is szánnak egy részt az emberek. S ezek nagyobb valószínűséggel az állampapírpiacot gazdagítják majd, már csak azért is, mert az elmúlt néhány hét brókerbotrányai ebbe az irányba terelik a befektetni szándékozókat. Mindez együtt pozitívan hathat a gazdasági növekedésre. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szintén arra számít, hogy a pluszpénzek egy részét lakossági fogyasztásra fordítjuk majd, s mindez 0,2 százalékkal járul hozzá a gazdaság növekedéséhez. A tehetősebbek a visszakapott összeg 70 százalékát fektethetik be, míg a szegényebbek a felét. A befektetésekben komoly szerepet kaphatnak az olyan állampapírok, mint például a kamatozó kincstárjegy.
