Az ülés előtt elemzők egyöntetűen csökkenést vártak, csak abban voltak megosztottak, hogy a testület milyen mértékű mérséklésről dönt. A tanács legutóbb 2014 júliusában csökkentette az alapkamatot, 2,10 százalékra. Matolcsy György jegybankelnök akkor bejelentette, hogy a tanács tartós tartásra rendezkedik be.
A decemberi inflációs jelentés azonban jelentősen mérsékelte a fogyasztói áremelkedésre vonatkozó jegybanki várakozásokat, így megjelent az újabb enyhítési ciklus lehetősége. A februári kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvben az MNB már kilátásba helyezte, hogy a márciusi inflációs jelentés ismeretében értékeli majd a tanács a monetáris kondíciók további könnyítésének szükségességét.
Erősödött a forint kedd délután miután a Magyar Nemzeti Bank 15 bázisponttal 1,95 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az euró árfolyama a kamatdöntő ülés előtti percekben 303,34 forint volt, a kamatdöntés után 302,13 forintra csökkent. Az euró árfolyama kedd reggel még 303,59 forint volt.
A dollár árfolyama az MNB ülése előtt 276,33 forint volt, utána 275,42 forint. A svájci frank jegyzése 288,78 forintról 287,90 forintra, a japán jené 2,3146 forintról 2,3096 forintra változott. Reggel hétkor a dollár árfolyama 277,33 forint, a franké 287,07 forint, a jené 2,3196 forint volt.
A Nézőpont Intézet felelős döntésnek tartja a lépést, különösen a hazai inflációs viszonyok tükrében. Jenei Domonkos elemzése szerint a monetáris tanács döntésében a hazai és a nemzetközi alacsony inflációs nyomás, a régiós – közte a lengyel, illetve a román – jegybankok monetáris lazítása, az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlási programja, továbbá az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed esetleges monetáris szigorításának megkezdésére tett utalások játszhattak közre. Szerintük ugyanakkor a deflációs nyomás továbbra is fennmaradhat az év első felében, ezért a közeljövőben a magyar jegybank – több lépésben – tovább csökkentheti az alapkamatot.
A Nézőpont szerint az MNB döntésében a régiós jegybankok közelmúltbeli kamatcsökkentései is közrejátszhattak. Mint írják, jól kivehető, hogy a fejlett országok két legdominánsabb jegybankjának – az EKB-nak és a Fednek – a monetáris politikája kezd ellentétes irányt venni, de a Nézőpont Intézet szerint az MNB-nek elsősorban az EKB monetáris politikáját kell szem előtt tartania, hiszen az eszközvásárlási program a hazai inflációs szintre is kihatással lehet.
Az Equilor arra hívja fel a figyelmet, hogy a monetáris tanács az elemzői várakozásoktól kissé elmaradó mértékben csökkentette az alapkamatot. Szerintük rövid távon az infláció számottevően elmaradhat a 3 százalékos inflációs céltól, főként a nyersanyagárak jelentős csökkenése, az alacsony élelmiszer- és iparcikkárak és a gyenge külső keresleti környezet miatt. Felhívják rá a figyelmet, hogy az MNB Inflációs jelentésének összeállítói decemberben a korábbi, hordónkénti 103 dolláros prognózist 72 dollárra csökkentették 2015 vonatkozásában (és 76 dollárra 2016 tekintetében). „Az olajárak tekintetében az MNB vélhetően tovább mérsékli előrejelzéseit a fekete arany 50 dollár körüli árfolyama miatt” – áll az elemzésben.
Az Equilor szerint a decemberi Inflációs jelentés sarokszáma 2015-re a 0,9 százalékos éves átlagos infláció volt, de 2016-ra már a célhoz közeli 2,9 százalékot várt a jegybank. Közölték: a 2015-ös jegybanki várakozás most mínusz 0,2-0,5 százalék körül alakulhat és a forint kereskedését az mozgathatja meg, hogy számolnak-e 2 százalék alatti éves átlagos inflációval 2016-ban. „Ha az MNB prognózisa 2 százalék alá kerül, az további kamatvágásokat valószínűsítene, ami gyengítené a hazai fizetőeszközt” – teszik hozzá.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a keddi, 15 bázispontos mérsékléssel újabb kamatcsökkentési ciklust indít, amelyet addig érdemes folytatni, amíg a középtávú inflációs célt egy új, rugalmasabb keretben el nem érik – mondta Matolcsy György, az MNB elnöke kedden Budapesten a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón.
Matolcsy György szerint a kamatcsökkentés erősíti a növekedést, támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, és a jegybankot a középtávú inflációs cél elérésében. Kérdésre válaszolva Matolcsy György elmondta: az inflációs türelmi sáv bevezetésével nincs árfolyamcélja a jegybanknak, csak inflációs célja, ami változatlanul 3 százalék. A monetáris tanács keddi ülésén az inflációs célkövetés keretrendszerének rugalmasabbá tételéről is döntött, 3 százalékos értékében meghatározott inflációs cél fenntartása mellett egy ±1 százalékpontos toleranciasávot jelölt ki.
A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Windisch László, az MNB alelnöke azt közölte, a jegybank kezdeményezi a Befektető-védelmi Alapnál (Beva), hogy a Quaestornál fiktív kötvénnyel rendelkező károsultaknak is fizessenek kártalanítást. Kiemelte: a befektetési szolgáltató az engedélyezett kötvénymennyiség sokszorosát értékesítette, és a jogi elemzés során az MNB arra jutott, hogy mivel befektetési szolgáltatási tevékenység keretében átvett ügyfélpénzekről van szó, ezért „ez a Beva szempontjából biztosított tevékenységnek minősül”.
