Az MNB devizaegyensúlyi mutatót vezetne be

A bankrendszer mérlegen kívüli eszközökre való túlzott ráutaltságát is érdemes csökkenteni.

Az egyes adóstípusok azonosítására az MNB adatbázist hoz létre, ami segíti a megfelelő, testre szabott adósságrendezési csomagok kialakítását.

A lakossági portfólió másik kiemelt kockázata a még devizaalapú, döntően autó- és személyihitel-állomány. Az érintett kitettség mérete (300 milliárd forint), a szerződések jelentős száma (2014 év végén több mint 250 ezer), valamint a keresztbedőlési kockázatok miatt mielőbbi kezelésre szorul – írja az MNB.

A vállalati hitelekkel kapcsolatban a jegybank megjegyzi, hogy azok portfólió-minősége kiemelt kockázat. Bár a tisztítási ráta emelkedik, a nemteljesítő és átstrukturált projekthitelek együttes aránya még mindig magas, amire a jegybanki eszközkezelő (MARK) piaci alapon történő elindítása a hatékony megoldás – közölték.

Mint mondták, a forintosítás nyomán az egykori deviza-jelzáloghitelek kamatainak csökkenése, a kamatmarzs tartós szűkülése a bankrendszeri eredményt hozzávetőleg 90 milliárd forinttal mérsékli évente. A csődbe ment brókercégek ügyfeleinek kártalanítása nyomán történő, több évre szétosztott, az Országos Betétbiztosítási Alapba és a Befektető-védelmi Alapba való befizetések áttételesen a bankok számára is érdemi eredményrontó terhet jelentenek, évente addicionálisan 15-20 milliárd forintot. A tartósan alacsony kamatkörnyezet is negatívan hat a nettó kamateredményre – áll a jelentésben.

Az MNB szerint a bankrendszer jövedelmezőségi kilátásait azonban jelentősen javítja a robusztussá váló gazdasági növekedés, a bankadó tervezett csökkentése, és az árfolyamgát megszűnése, az árfolyamkockázat kiiktatása pedig mérsékli a kilátások körüli bizonytalanságot.

A devizahitelek forintosítása nélkül a pénzügyi rendszer stabilitása jelentősen meggyengült volna, az elszámolással és a forintosítással azonban jelentősen csökkent a magyarországi pénzügyi rendszer, és ezen keresztül az egész ország sérülékenysége – hangsúlyozza az MNB.

A jegybank kifejti, hogy ezekkel a lépésekkel Európa egyik legmagasabb háztartási devizahitel-kitettsége az egyik legalacsonyabbá vált, a bruttó hazai termék (GDP) arányában 14 százalékról 1 százalékra csökkent. Bár a bankok „toxikus eszközeinek” nagy része eltűnt, továbbra is kockázatot jelent a nemteljesítő hitelek magas aránya, a devizaalapú személyi és autóhitelek léte, valamint az eszköz és forrásoldal közötti lejárati eltérés, amelyek szabályozási beavatkozásokat tesznek szükségessé.

Az MNB szerint a javuló tendenciák ellenére a vállalati hitelezés dinamikája még mindig elmarad a gazdasági növekedést fenntartható módon támogató szinttől. Ezen átmenetileg a növekedési hitelprogram (nhp) kiterjesztése, az nhp+ segít, de szükség van a piaci hitelezés élénkülésére is – közölték.