Az MNB devizaegyensúlyi mutatót vezetne be

A bankrendszer mérlegen kívüli eszközökre való túlzott ráutaltságát is érdemes csökkenteni.

Emellett preventív jelleggel a bankrendszer mérlegen kívüli eszközökre – például swappiac – való túlzott ráutaltságát is érdemes csökkenteni, ami egy, a bankok mérlegén belüli denominációs eltérést korlátozó deviza-egyensúlyi mutató bevezetését teszi indokolttá – áll a jelentésben.

A jelentést ismertető háttérbeszélgetésen Horváth Gábor, az MNB projektkoordinátora elmondta, hogy mindkét újítás 2016. január elsejétől lép életbe a tervek szerint.

Az MNB szerint be kell vezetni a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatót (JMM), ennek tervezett szintje 15 százalék lenne – tette hozzá Horváth Gábor.

A projektkoordinátor a JMM-mel kapcsolatban elmondta, hogy azt 2016. október elsejétől vezetnék be. Kiemelte: a forintosítást követően körülbelül 4000 milliárd forintnyi jelzálogeszköz van a bankrendszeri mérlegben, ebből 15 százalékot, vagyis hozzávetőleg 600 milliárdot szeretnének jelzáloggal fedezett forrással, elsősorban jelzáloglevelekkel finanszírozni.

Horváth Gábor elmondta, hogy ehhez a rendszerben meglévő 300-350 milliárd forintnyi, feltételeknek megfelelő forrás mellé 280 milliárd forintnyi új kibocsátásra lenne szükség. Ezt vagy új jelzálogbankok alapításán keresztül, vagy az eddig meglévő három jelzálogbankon keresztüli refinanszírozással tartja elképzelhetőnek az MNB – ismertette Horváth Gábor.

A jegybank szerint a bankrendszerben a nemteljesítő háztartási hitelek aránya továbbra is magas, a jelzáloghitelek tisztítási rátája alacsony, így több könnyítő intézkedés nyomán sem csökken érdemben.

Ugyanakkor a nemteljesítő jelzáloghiteleket eddig megfelelő piac, társadalmi konszenzus, intézményi háttér és megfelelő jogi szabályozás hiányában nem is tudták hatékonyan tisztítani a bankok. Az MNB úgy véli, olyan komplex adósságrendezési eljárásra van szükség, amely korlátozza a morális kockázatot, és a jövőben nem rombolja a törlesztési hajlandóságot, de megoldja a továbbra is veszélyben lévő ingatlantulajdonosok problémáját.

Az elemzés szerint az elszámolás csökkenti a problémás jelzáloghiteles szerződések számát, és a nehéz helyzetbe került adósok egy része (körülbelül 10 ezer adós) a Nemzeti Eszközkezelő (NET) bővítése nyomán, másik része (akár 25 ezer adós) pedig a magáncsőd új intézményében találhat megoldást. A fennmaradó problémás portfólió tisztítása még mindig kiemelt cél, hiszen akár százezer feletti szerződésszámról is szó lehet – hívja fel a figyelmet a nemzeti bank.

Az egyes adóstípusok azonosítására az MNB adatbázist hoz létre, ami segíti a megfelelő, testre szabott adósságrendezési csomagok kialakítását.

A lakossági portfólió másik kiemelt kockázata a még devizaalapú, döntően autó- és személyihitel-állomány. Az érintett kitettség mérete (300 milliárd forint), a szerződések jelentős száma (2014 év végén több mint 250 ezer), valamint a keresztbedőlési kockázatok miatt mielőbbi kezelésre szorul – írja az MNB.

A vállalati hitelekkel kapcsolatban a jegybank megjegyzi, hogy azok portfólió-minősége kiemelt kockázat. Bár a tisztítási ráta emelkedik, a nemteljesítő és átstrukturált projekthitelek együttes aránya még mindig magas, amire a jegybanki eszközkezelő (MARK) piaci alapon történő elindítása a hatékony megoldás – közölték.

Mint mondták, a forintosítás nyomán az egykori deviza-jelzáloghitelek kamatainak csökkenése, a kamatmarzs tartós szűkülése a bankrendszeri eredményt hozzávetőleg 90 milliárd forinttal mérsékli évente. A csődbe ment brókercégek ügyfeleinek kártalanítása nyomán történő, több évre szétosztott, az Országos Betétbiztosítási Alapba és a Befektető-védelmi Alapba való befizetések áttételesen a bankok számára is érdemi eredményrontó terhet jelentenek, évente addicionálisan 15-20 milliárd forintot. A tartósan alacsony kamatkörnyezet is negatívan hat a nettó kamateredményre – áll a jelentésben.

Az MNB szerint a bankrendszer jövedelmezőségi kilátásait azonban jelentősen javítja a robusztussá váló gazdasági növekedés, a bankadó tervezett csökkentése, és az árfolyamgát megszűnése, az árfolyamkockázat kiiktatása pedig mérsékli a kilátások körüli bizonytalanságot.

A devizahitelek forintosítása nélkül a pénzügyi rendszer stabilitása jelentősen meggyengült volna, az elszámolással és a forintosítással azonban jelentősen csökkent a magyarországi pénzügyi rendszer, és ezen keresztül az egész ország sérülékenysége – hangsúlyozza az MNB.

A jegybank kifejti, hogy ezekkel a lépésekkel Európa egyik legmagasabb háztartási devizahitel-kitettsége az egyik legalacsonyabbá vált, a bruttó hazai termék (GDP) arányában 14 százalékról 1 százalékra csökkent. Bár a bankok „toxikus eszközeinek” nagy része eltűnt, továbbra is kockázatot jelent a nemteljesítő hitelek magas aránya, a devizaalapú személyi és autóhitelek léte, valamint az eszköz és forrásoldal közötti lejárati eltérés, amelyek szabályozási beavatkozásokat tesznek szükségessé.

Az MNB szerint a javuló tendenciák ellenére a vállalati hitelezés dinamikája még mindig elmarad a gazdasági növekedést fenntartható módon támogató szinttől. Ezen átmenetileg a növekedési hitelprogram (nhp) kiterjesztése, az nhp+ segít, de szükség van a piaci hitelezés élénkülésére is – közölték.