Olajár: azonnal beárazta a piac az új iráni vezetőt, ez nem sok jót ígér

Bekövetkezett az, amire az elemzők már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen irányított csapások első napjában figyelmeztettek: a piaci irányadónak számító Brent olaj ára mostanra elérte, illetve meg is haladta a száz dolláros hordókénti árat. Az Irán által kinevezett új legfelsőbb vezető személye sem tett jót az olajárnak.

Egy olajtanker horgonyoz az Egyesült Arab Emírségek partjainál a Hormuzi-szorosban Forrás: Anadolu/AFP

Bár a kora délelőtti órákra némileg korrigált, de hétfő reggelre a Brent olaj hordónkénti ára átlépte a 110 dollárt, ami összességében 19 százalékos emelkedést jelent a jegyzés árában azóta, hogy Izrael és az Egyesült Államok csapássorozatot indított Irán ellen. A hétfő hajnalban kinevezett új iráni vezető személye sem tett jót az olajáraknak, mert a kiszivárgott információk hatására az további emelkedést szenvedett el – írja a Világgazdaság. Legutóbb 2022 nyarának elején járt ilyen magasan az olajár.

Az iráni háború száz dollár fölé emelte az olajárat. Fotó: Anadolu/AFP

 

Tovább emelte az olajárat az új iráni vezető személye

Az iráni rendszer egyik kulcsintézménye, a vallási vezetőkből álló szakértők gyűlése hétfő hajnalban az ország új legfőbb vezetőjévé nevezte ki Modzstaba Hamenei ajatollahot, a meggyilkolt legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah fiát. 

A kinevezés az iráni keményvonalas vezetés folytonosságát jelzi, és aláássa mind az Egyesült Államok, mind Izrael törekvéseit, hogy megváltoztassák a teheráni rezsimet. A kinevezés várhatóan kiváltja Donald Trump amerikai elnök haragját is.

Mindez tovább csökkenti annak esélyét, hogy múlt hét végén indított katonai csapássorozat hamarosan véget érhet, megnyugtatva a piacokat, sőt a konfliktus további mélyülése rajzolódik ki a helyzetből. Ezt a nyersolaj árának emelkedése is mutatja: nemcsak a Brent, hanem mostanra a WTI ára is átlépte a hordónkénti százdolláros árat.

Bár a nyersolaj árának ugrásszerű emelkedése erősítette az amerikai dollárt, egyúttal fokozta az energiavezérelt inflációs sokktól való félelmeket, különösen a jelentős olajimportőr gazdaságok esetében.

Mivel a világ egyik legfontosabb energiafolyosója, a Hormuzi-szoros blokád alatt áll, a térség nagy olajtermelő országai fékezésre készülnek. Elemzők szerint az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is termeléscsökkentésre kényszerülhet, mivel a Hormuzi-szoroson átmenő export akadozása miatt gyorsan telnek a tárolókapacitások. A JPMorgan vezető közgazdásza, Bruce Kasman arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus elhúzódása esetén az olaj ára akár 120 dollár fölé is emelkedhet, ami a világgazdaságot recesszióba sodorhatja.

A hétvégi háborús fejleményeket az elemzők az iráni háború drámai eszkalációjaként értékelték: a térség energiaipari infrastruktúrája és katonai célpontjai elleni támadások felerősítették azokat a félelmeket, hogy a Közel-Keletről érkező olajszállítások hetekre megszakadhatnak. Izrael ugyanis fontos üzemanyag-tároló létesítményeket támadott Teherán közelében. Ezzel egyidejűleg Irán továbbra is drón- és rakétatámadásokat hajtott végre a térségben.

Fontos megjegyezni, hogy Európa ebben a helyzetben nem mondhat le az olcsó orosz energiáról, ezért az ukránok, Brüsszel és a Tisza ilyen irányú követelései ilyen körülmények között elfogadhatatlanok. Kijelenthető tehát, hogy Zelenszkij olajblokádja veszélyes a magyar családokra nézve.