Lehetetlenné vált inflációs előrejelzést adni, hiába lehetnek kedvezőek a második havi adatok

A februári (az előző havinál alacsonyabb) infláció normális esetben meghatározhatná, hogy a Magyar Nemzeti Bank folytatja-e a kamatvágást márciusban is, de a közel-keleti háború miatt ennek gyakorlatilag nullára csökkent az esélye. Az Egyesült Államokban szerdán közlik a februári inflációs és reálkereseti adatokat.

Van tartalék a hazai munkaerőiacon Fotó: Székelyhidi Balázs

A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden a februári inflációs adatokat, míg pénteken az építőipar januári adatait és a szintén januári ipari termelés második becslését közli. Januárban az infláció a vártnál kedvezőbben alakult: a decemberi 3,3 százalékról 2,1 százalékra csökkent, azaz az év eleji átárazások kifejezetten gyengék voltak – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Hozzátette, februárban a pénzromlás tovább mérséklődhetett, becslése szerint 1,8 százalékra – vagy akár ennél alacsonyabb szintre is. A februári infláció normális esetben meghatározhatná, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folytatja-e a kamatvágást márciusban is, de a közel-keleti háború miatt ennek esélye gyakorlatilag a nullára csökkent.

A februári inflációs adatok kifejezetten kedvezőek lehetnek, ám a folytatást az iráni háború miatt lehetetlen megjósolni, hiszen az üzemanyag drágulása megmutatkozik majd a fogyasztási cikkek árazásában
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Decemberben az építőipar termelésének volumene havi alapon 6,7, míg éves összevetésben 8,9 százalékkal bővült. Bár a rendelésállomány 48,9 százalékos bővülése alapján az ágazat termelésének további növekedését várnánk, az elmúlt hónapokban tapasztalható hullámvasút alapján ez nem vehető biztosra – mutatott rá Regős Gábor. Januárban az első becslés alapján az ipar teljesítménye a vártnál kedvezőbben alakult: havi alapon 1,5 százalékkal nőtt, míg éves összevetésben a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal csökkent, munkanaphatástól megtisztítva viszont 0,3 százalékkal növekedett – ennek a részleteit ismerhetjük meg a második becslésből.

Hétfőn közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás központi alrendszerének február végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Januárban a költségvetés szerény, 32,3 milliárd forintos többletet ért el – ebben szerepe volt az Európai Bizottság decemberről januárra csúszó utalásának. A februári egyenleg vélhetően érdemi hiányt mutat majd, tekintettel több egyszeri kiadásra, mint például a 13. és 14. havi nyugdíj.

Az Eurostat pénteken közli az ipari termelés januári adatait. Decemberben az ipari termelés volumene az eurózónában az egy évvel korábbit 1,2 százalékkal meghaladta, azonban a novemberitől 1,4 százalékkal elmaradt. Az Európai Unió egyes tagországai közül az előző év azonos időszakához képest az ágazat teljesítménye legnagyobb mértékben Lengyelországban (6,9 százalék), Svédországban (4,8 százalék) és Horvátországban (4,5 százalék) nőtt, míg a legnagyobb visszaesést Szlovákiában (8,5 százalék), Luxemburgban (7,9 százalék) és Bulgáriában (6,8 százalék) mérték.

Az Egyesült Államokban szerdán februári inflációs és reálkereseti adatokat közölnek. Januárban a tengerentúlon az infláció az előző havi 2,7 százalékról 2,4 százalékra csökkent, miközben az árak havi alapon 0,2 százalékkal emelkedtek. Az infláció befolyásolhatja a piac kamatvárakozásait. Januárban a reálbérek növekedése 1,2 százalékot tett ki az Egyesült Államokban az órabéreket tekintve, azaz az emelkedés elmarad a GDP bővülésétől.