Egyre csökken a férfiak és nők közötti bérkülönbség

Immár az aktív korú nők több mint 71 százaléka áll alkalmazásban.

munka Fotó: Kallus György

Tovább csökkent tavaly a férfiak és a nők közötti bérkülönbség aránya: a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 649 700 forint volt, ami 13,4 százalékkal marad el a férfiak 750 200 forintos értékétől. Ez az arány érezhető csökkenést jelent a 2024-ben tapasztalt 14,4 százalékos mértéktől – derül ki a Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató társaságnak a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott elemzéséből.

„Várhatóan idén tovább folytatódhat majd a nemek közti bérolló záródása, mivel Magyarországon is életbe lép a bértranszparencia irányelve: 2026 nyarától a munkáltatóknak átláthatóan kell biztosítaniuk, hogy egyenlő értékű munkáért valóban egyenlő bért fizetnek – idézi a cég közleménye Nógrádi Józsefet, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatóját. – A munkáltatók erre való felkészülését a legfrissebb béremelési felmérésünk adatai is világosan mutatják: a mintában a nők 58 százaléka, míg a férfiak 42 százaléka részesült év eleji béremelésben. Ezek egy része szinte biztosan a bértranszparencia miatt zajló, felzárkóztató bérrendezés lehetett.”

Az elemzés megjegyzi azonban azt is, hogy a férfiak és a nők közötti bérkülönbség sosem fog megszűnni, mivel a nők felülreprezentáltak olyan, alacsonyabban fizetett munkakörökben, mint a gondozás, értékesítés, oktatás. Emellett a nők körében gyakoribb, hogy gondozói, családi kötelezettségeik miatt legalább időlegesen felhagynak karrierjük építésével.

„A nők hátrányos helyzete ma nem elsősorban bérezésben, hanem a gyermekvállalással kapcsolatos szituációkban mutatkozik meg – teszi hozzá Nógrádi József. – Különösen a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci visszatérése kapcsán merülnek fel komoly akadályok. A munkáltatók nagyon ritkán kínálnak rugalmas vagy rövidített munkaidőt, és nehezen tolerálják a gyerek miatt gyakrabban igénybe vett betegállományt is. Bár elvileg törvény garantálja, a gyakorlatban a nők harmada különböző okokból már nem tud ugyanabba a pozícióba visszatérni, amelyet a szülést megelőzően betöltött. További problémát jelent, hogy a felgyorsult technológiai fejlődés miatt továbbképzés hiányában immár néhány év alatt is elavulhat az adott munkakör betöltéséhez szükséges technikai háttértudás is.”

Ebben a helyzetben komoly előrelépést jelentene a munkáltatók anyagi ösztönzése részmunkaidős álláshelyek létesítésére. Emellett a visszatérési programok állami támogatása, valamint a bölcsődei férőhelyekhez való hozzájutás megkönnyítése.

Egyre többek vállalnak munkát

Az alkalmazásban álló, aktív korú (15–64 év közötti) nők száma 2025-ben 2,134 millió volt, ami 71,3 százalékos foglalkoztatási rátát jelent. Egy évtized alatt jelentősen tíz százalékponttal emelkedett ez a mutató, amely 2015-ben még csupán 61,5 százalékon állt.

A férfiak hasonló rátája egyébként tavaly 78,8 százalék volt. A nők 7,5 százalékpontos elmaradása a férfiakhoz képest ezen a területen jórészt a nők társadalmi szerepeinek eltéréseiből fakad: elsősorban ők azok, akik a kisgyermekekkel néhány évig otthon maradnak, otthonápolási tevékenységet folytatnak, negyvenéves munkaviszonnyal már 65 éves koruk előtt nyugdíjba vonulnak, vagy eleve nem lépnek ki a háztartási tevékenységek kereteiből.