Szellemváros lett az egykor virágzó európai gazdasági központból

A romok, az elhagyott utcák és a lakosság szenvedése emlékeztetnek a háború pusztítására. Pokrovszk története egy olyan város története, amely békés ipari központból rövid idő alatt frontvárossá vált.

Szellemváros lett az egykor virágzó európai gazdasági központból Fotó: ERCIN ERTURK Forrás: ANADOLU AGENCY

Az egykor stratégiailag fontos ukrán város, Pokrovszk a Donbasz egyik fontos ipari és közlekedési központja volt. A városnak mintegy 60-65 ezer lakosa volt, gazdasága nagyrészt a bányászathoz, a vasúti közlekedéshez és a regionális kereskedelemhez kapcsolódott. A háború azonban mindent megváltoztatott.

Szellemvárossá tette a háború az egykor virágzó európai gazdasági központot, Pokrovszkot 
(Fotó: AFP)

A várostól 10 km-re nyugatra található bánya 2014 után Ukrajna legnagyobb szénszállítója volt, amely olyan speciális kokszszenet állított elő, amely alapvető nyersanyag az acélgyártáshoz. Évi 6 millió tonna termeléssel és egy testvérbányával együtt tízezer embert foglalkoztatott – írta a The Guardian.

A 2022-ben kezdődő háború alapjaiban változtatta meg Pokrovszk helyzetét. A kelet-ukrajnai harcok fokozódásával a város egyre fontosabb ellátási és utánpótlási csomóponttá vált. A település jelentőségét főként az adta, hogy fontos vasúti csomópont volt a Donyecki és a Dnyipropetrovszki régió között. A vasútvonalak segítségével szállították a szenet, ipari alapanyagokat és mezőgazdasági termékeket. Emellett a városban számos oktatási intézmény, kórház és kulturális létesítmény is volt, amelyek a környező települések lakói számára is szolgáltatásokat nyújtottak. 

Pokrovszk a háború elején elosztóközpont volt

Pokrovszk egy ideig menedék volt, háborús időkben is virágzó ukrán város, stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően keleten, alig ötven kilométerre a fronttól. A város vasútállomása a régió elosztóközpontjává vált, míg útjai a központi város, Dnyipro és Kramatorszk, valamint Ukrajna erődítményövezete közötti fő közlekedési útvonalak voltak, amelyek mentén csapatokat és ellátmányt szállítottak, éjszaka pedig a sebesülteket.

2022 nyarára Pokrovszk élénk háttérbázissá vált, ahol még a 19 órai kijárási tilalom is érvényben volt, és lakossága a háború előtti szintre emelkedett. A szovjet stílusú szolgáltatást nyújtó Hotel Druzsba tele volt szolgálaton kívüli katonákkal és partnereikkel, valamint humanitárius segélymunkásokkal, katonai kiképzőkkel és újságírókkal.

A város fellendülést tapasztalt az érkező emberek miatt

– mondta egy közéleti aktivista a The Guardiannak. Egy lakás, amely háború előtt havi 100 dollárba került, „2023-ban a csúcson 350–600 dollár volt” – tette hozzá, és arról is beszélt, hogy „szinte 3 méterenként” katonai felszereléseket árusító üzletek nyíltak.

A támadás, amely mindent megváltoztatott

Ez 2023 augusztusában kezdett megváltozni. Néhány héttel korábban figyelmeztetés keringett, hogy az oroszok a frontvonalon lévő szállodákat veszik célba. Augusztus 8-án két Iskander rakéta csapódott be egy lakóházba. Hét ember meghalt.

Az újságírók számára Pokrovszk átutazóhely lett. Gazdasága változásnak indult, néhány nő hagyományosan férfiaknak fenntartott munkát vállalt a szénbányákban. 

Akkor még működött egy bolt, egy vegyesbolt, amelynek Starlink internetkapcsolata és generátora volt, így még kártyával is lehetett fizetni

– mesélte egy férfi, hozzátéve:

Fiatalok már nem maradtak. Az összes vásárló 50 éves vagy annál idősebb volt, és egyikük sem rezzent meg vagy guggolt le, amikor robbanás történt a közelben. Annyira hozzászoktak, hogy egyáltalán nem reagáltak, ez nagyon feltűnő volt.

A viszonylag gyors orosz előrenyomulás következtében azonban minden megváltozott.

Pokrovszk infrastruktúráját több hullámban érte támadás. A célpontok gyakran stratégiai létesítmények voltak, de a csapások sokszor lakóövezeteket is érintettek. 

Nagy hatótávolságú rakétákkal több alkalommal támadták a város központját és a vasútállomást. Ezek a csapások komoly károkat okoztak az épületekben, lakóházakban és a közlekedési infrastruktúrában. A frontvonal közeledtével a tüzérségi támadások gyakoribbá váltak.

Ezek a csapások gyakran hosszabb ideig tartó bombázás formájában történtek, ami különösen veszélyessé tette a civil lakosság mindennapjait. Drónokat és precíziós fegyvereket is bevetettek a város ellen, amelyek célzottan támadták a logisztikai és katonai létesítményeket.

A civileket a városból evakuálták. A könyvtári könyveket becsomagolták, és a boltok tábláit leszerelték. Fokozatosan a legtöbb lakos elhagyta otthonát és hátrahagyta életét.

A szénbánya bezárt, alagutait szándékosan összeomlasztották, a bányát elárasztották. Az utolsó üzlet tavaly augusztusban zárt be.

Fotó: JOSE COLON / ANADOLU AGENCY

A folyamatos bombázások miatt sok család kénytelen volt elhagyni otthonát. Rendszeressé váltak az áramszünetek, a vízellátás megszakadt, az élelmiszer- és gyógyszerhiány, a légiriadók élhetetlenné tették a mindennapokat. 

Sokan pincékben vagy ideiglenes menedékhelyeken éltek hetekig vagy hónapokig. Az idősebb lakosok közül azonban többen nem tudtak vagy nem akartak elmenekülni Pokrovszkból, így a város romjai között maradtak.

A harcok miatt Pokrovszk környékén súlyos humanitárius válság alakult ki. Segélyszervezetek próbálták ellátni a lakosságot élelmiszerrel, ivóvízzel.

A folyamatos harcok következtében Pokrovszk több városrésze súlyosan megrongálódott. Romba dőlt lakóházak, kiégett járművek és elhagyott utcák maradtak a támadások után. Egyes lakónegyedek szinte teljesen lakatlanná váltak.

A romok nemcsak fizikai károkat jelentenek, hanem a társadalom szétesését is. Családok szakadtak szét, közösségek tűntek el, és egy korábban működő város mindennapi élete megszűnt.

A háborús pusztítás jelentősen megváltoztatta Pokrovszk mindennapjai. A város stratégiai jelentőségét is elveszítette. Lakossága megfogyatkozott, iparát elpusztították, ellátási útvonalait átirányították. Az egykor virágzó város rommá vált. Pokrovszkban most körülbelül 1200 civil él, a közeli Mirnohradban pedig 900. 

Borítókép:  Szellemvárossá tette a háború az egykor virágzó európai gazdasági központot (Fotó: AFP)