Bahmut, az európai város, amely már sosem lesz a régi

Az orosz–ukrán háború visszafordíthatatlan pusztítást okozott Európa egykor virágzó városában. Bakhmut nem pár nap alatt omlott össze, kilenc hónapnyi következetes támadás után vált romvárossá.

Fotó: ERCIN ERTURK Forrás: ANADOLU AGENCY

Bahmut a több hónapos, szisztematikus támadások következtében mára szinte a földdel vált egyenlővé. A háború módszeresen őrölte fel a várost.

A város már egészen biztosan nem lesz ugyanaz a kilenc hónapos, lassan őrlő háborús ostrom után  (Forrás: Satellite image ©2024 Maxar Tech)

A lakónegyedek fokozatos pusztulása, az infrastruktúra szisztematikus rombolása következtében a lakosság szinte teljesen eltűnt, végül kilenc hónap után egy „üres romváros” maradt Bahmutból. A Maxar Technologies által közzétett műholdas felvételek feltárták az orosz erők által ostromlott Bahmut városában okozott hatalmas pusztítás mértékét, bemutatva a korábban zöldellő külvárosokat, amelyek mára csupán sár és romok maradtak.

A város egész területén sorokba álló lakóházak, iskolák, üzletek és egyéb infrastruktúra-építmények füstölgő romokká váltak, és a város azon részei, amelyeket egy évvel ezelőtt még fák és parkok szegélyeztek, ma már teljesen megfosztva minden növényzettől

– írta a Maxar sajtóközleményében 2023 májusában.

Már a csata korai szakaszában is látványos volt a pusztítás. Forrás: -/Satellite image ©2024 Maxar Tech

Lassú halál

2022. augusztus első napján Oroszország támadást indított a város ellen nyugati és észak-nyugati irányból. Ekkor még az orosz egységek egy jelentős részét a Wagner-csoport adta a régióban, akik szemben a nyugati narratívával, harcedzett zsoldoskatonaként komoly kihívást jelentettek az ukrán védelem számára. Szergej Sojgu, akkori orosz védelmi miniszter és Gyenyisz Pusilin donyecki elnök a támadás kapcsán arról beszélt, hogy a város elfoglalásával megnyílhatna az út a két nagyobb, még ukrán kézen lévő donyecki város, Szlovjanszk és Kramatorszk elleni offenzíva előtt. 

Augusztus 4-én a Wagner-csoport katonái egy kisebb áttörést értek el a város északkeleti részén, miután sikeresen elfoglalták az M 03-as autóút és az N 32-es főút stratégiai jelentőségű kereszteződését, ahonnan nem sokkal később benyomultak a város szélén fekvő ipari negyedbe.

2022. szeptember 22-én az orosz tüzérség elpusztította a Bahmutka folyón átvezető fő hidat a városban, megnehezítve a Bahmut keleti városrészében harcoló ukrán katonák utánpótlását.

Ezután nem sokkal azonban beköszöntött a raszputyica (úttalanság) időszaka, a sár pedig mind két fél számára megnehezítette a harcot. Mind két oldalon akadozott az ellátás, az elkövetkezendő három hónapban pedig érdemi előrelépés nem történt. A harcoló felek árkok közé szorították egymást, és jobbára tüzérségi csapásokra hagyatkoztak, amelyek szinte teljesen letarolták a város körül található tanyavilágot. 2023. január 13-án Szoledar városának a környékén összeomlott az ukrán védelem, innen pedig megnyílt az út az oroszok számára ahhoz, hogy harapófogóba fogják az ukrán védelmet. Ezen a ponton azonban már az ukrán katonák is suttogtak egymás között, akik csak „húsdarálóként” hivatkoztak a városban zajló csatára. 

Nem véletlenül hívták a várost védők a csatát húsdarálónak, egyes becslések szerint ugyanis naponta száz ember esett el itt, a sérültekről már nem is beszélve (Fotó: AFP/Roman Pilipey)

Zelenszkij is elismerte, hogy a város már elpusztult, a „megszállók pedig csak romokat hagytak hátra”. Március elején aztán már egyre szorosabban zárult az ostromgyűrű, az ukrán vezetés pedig a civilek kimenekítése mellett döntött. 

Extensive destruction in Bakhmut is visible in new satellite imagery from @Maxar.

These images show what areas of the city looked a year ago, and how they appear today. This area is in the western part of the city (48.592, 37.965). pic.twitter.com/b9qXiKba41

— Brady Africk (@bradyafr) May 17, 2023

A háborút megelőzően a város 75 ezer ember otthona volt, a becslések szerint azonban az evakuálás után mindössze négyezren maradtak, akik jobbára pincékbe húzták meg magukat. 

Egy síró asszony úton az utolsó, civileket evakuáló vonat irányába (Fotó: Anadolu/Ignacio Marin)

Mi marad, mire ennek vége? 

Az oroszok hivatalosan 2023. május 20-án jelentették be a város elfoglalását. Ekkorra azonban Bahmutból szinte nem maradt már semmi. A várost, amit hajdanán határvédelmi erődítményként alapítottak, ahol később I. Péter cár palotát építettet és ahol a doni kozákok fellázadtak, végül kilenc hónap háború őrölte fel. 

A veszteségek még a szerény becslések mellett is több százezresre tehetők, az ukránokat pedig feltehetőleg nem boldogítja az a tény, hogy az oroszok a nyugati becslések szerint ötször annyi embert vesztettek. 

Oroszország ugyan hivatalosan sikerként könyvelte el az ostromot, hiszen ha lassan is, de végül elérte célját. Feltehetőleg azonban őket sem boldogítja az a jelentős emberáldozat, amelyre ehhez szükség volt. A legnagyobb vesztesei azonban a város ostromának azok az emberek, akik otthonuknak nevezték Bahmutot.

Borítókép: Egy szétlőtt üres épület Bahmut elővárosában (Fotó: AFP)