Budapest már most a legjobb légikikötők között van – de nem a forgalomduplázás a fő cél

Rekordközeli, húszmilliós utasforgalom és negyven százalékos cargónövekedés után új szakaszba lép a Budapest Airport fejlesztése. Az új reptéri terminál és a kapcsolódó, egymilliárd eurós infrastruktúra-program nem a forgalom mesterséges felpumpálását, hanem a gazdaságilag megtérülő, minőségi növekedést szolgálja. A VINCI–állam konzorcium szerint a cél nem a mennyiségi verseny, hanem a munkahelyteremtés, a logisztikai erősödés és a magas költésű beutazó forgalom bővítése.

Nicolas Notebaert, a VINCI Concessions vezérigazgatója és a VINCI Airports elnöke Fotó: Vémi Zoltán

A VINCI–állam konzorcium másfél éve vette át a Budapest Airportot, azóta rekord-utasforgalmat és kiugró cargónövekedést értek el, miközben elindul a következő évek egyik legnagyobb hazai infrastrukturális fejlesztése. A növekedés nem öncélú: munkahelyeket, gazdasági teljesítményt és turisztikai bevételeket hoz – fogalmazott Nicolas Notebaert, a VINCI Concessions vezérigazgatója és a VINCI Airports elnöke a Világgazdaságnak az új reptéri terminál építésének apropóján.

Tavaly sokat bővült az utasforgalom, nagyon közel kerültünk a húszmillió utashoz, ezért is sürgős új reptéri terminál építése. Fotó: Havran Zoltán

A magyar állam 2024 júniusában szerezte meg a repülőtér nyolcvanszázalékos tulajdonrészét, a VINCI Airports – a világ vezető magánkézben lévő repülőtér-üzemeltetője – pedig húsz százalékkal van jelen. Mint Nicolas Notebaert elmondta: magánüzemeltetőként elsődleges céljuk egyértelműen a növekedés volt.

Tavaly 12 százalékkal bővült az utasforgalom, nagyon közel kerültek a húszmillió utashoz. A cargó terén ennél is látványosabb eredményt értek el: mintegy negyvenszázalékos növekedést. Szerinte nem véletlen, hogy a miniszterelnök is elégedett volt: Budapest ma már a közép-európai cargóforgalomban München és Bécs előtt jár.

Új reptéri terminál és infrastruktúra-fejlesztés hét év alatt egymilliárd euróból

A vezérigazgató beszámolt arról, hogy az elmúlt időszakban több kisebb, gyorsan megvalósítható fejlesztést hajtottak végre: egységesítették az ellenőrzési pontokat, javították az utasáramlást, finomhangolták az operációt, most azonban elérkeztek a nagy fázishoz. Egyrészt bővíteni kell a 2. Terminál kapacitását, mert a következő öt év várható forgalma és a magas minőség iránti elkötelezettségünk ezt megköveteli. Másrészt elindul egy teljesen új terminál és infrastruktúra fejlesztése is. A két beruházás együtt nagyságrendileg egymilliárd eurót jelent, hétéves időtávon.

Úgy véli, a legnagyobb kihívás az, hogy mindezt növekedés közben kell megvalósítani. Úgy kell építkezni, hogy közben az utaskiszolgálás nem áll le, a repülőtér működik, és az utasforgalom folyamatosan nő. A rekordbővülés hátterében szerinte Budapest vonzereje áll, hogy kulturális minőség, szolgáltatások, hangulat, zene, gasztronómia egyszerre van jelen, amelyhez ott van a környező régió is. Európában egyre többen engedhetik meg maguknak a rövidebb vagy hosszabb utazásokat, és Budapest egyre stabilabban bekerül a „top tíz–tizenöt” úti cél közé, amely hatalmas potenciált jelent.

Amikor átvettük a repülőteret, nagyjából 15 millió utasnál jártunk, hasonló szinten, mint Lisszabonban 2012-ben. Ott ma már 35 millió felett jár a forgalom. Ez nem azt jelenti, hogy Budapestnek ugyanazt az utat kell bejárnia, de jól mutatja, mekkora a kiaknázatlan potenciál.

Szerinte fontos, hogy az ország, a város és az üzemeltető stratégiája egy irányba mutasson. Ennek eredménye a növekedés, amely munkahelyeket, gazdasági teljesítményt és turisztikai bevételeket hoz.

Innen jöhetnének az új utasok

A vezérigazgató úgy véli, az utasok első „hullámát” az európai utasok jelentik, akiket elsősorban a fapados és regionális járatok hoznak. Ehhez társul a globális nyitás. Idén nyáron újraindul a Philadelphia-járat, az American Airlines egyik fontos csomópontja, elérjük Torontót, amely nemcsak Kanada, hanem egész Észak-Amerika felé kaput nyit, jelentős magyar diaszpórával.

A beutazó forgalom mindkét új, közvetlen járat esetében prémium, magas költésű szabadidős és üzleti utasokat jelent, és kapcsolódik a folyami hajózáshoz is. A közvetlen Budapest–Toronto útvonal újabb lökést adhat a szabadidős beutazó forgalomnak és a főváros hivatásturizmusának is. Jelenleg éves szinten közel kilencvenezer légi utas közlekedik a két ország között. 

Ázsia felé is több légi összeköttetés található a 2026-os menetrendben. Megnyílt az újabb szöuli összeköttetés, és Dél-Korea, valamint Japán is kiemelten fontos, minőségi beutazó piac. A magyar–kínai kétoldalú légiközlekedési megállapodásnak köszönhetően tovább nőhet a Kína és Magyarország közötti heti járatszám is. Mindezek által egyszerre erősödik az európai és a tengerentúli jelenlét.

A Világgazdaság kérdésére, mi szerint Budapest bekerülhet-e a legnagyobb európai repülőterek közé, Nicolas Notebaert úgy válaszolt:

minőségben már most is a legjobbak között vagyunk, volumenben viszont nem ez a cél. Magyarország tízmilliós ország, adott a város mérete és a szálláskapacitás. Nem kell mesterségesen duplázni a forgalmat. 

Az a fontos, hogy a növekedés valódi gazdasági hasznot hozzon; munkahelyeket, logisztikai fejlesztéseket, élénk üzleti és turisztikai kapcsolatokat teremtsen.