A mezőgazdasági termelés költségszerkezetében az egyik legnagyobb szelet a növényvédő szereké. Tavaly különösen sokat költöttek a védekezésre a gazdák a sok csapadék miatt. A nedves klíma, a tartósan nedves talaj, az elhúzódó betakarítás, illetve a növények fejlődésének lelassulása mind ahhoz vezetett, hogy a gombaölő szerek forgalma 21, az egyéb szereké 66 százalékkal bővült 2013-hoz képest. A rovarölők megnövekedett értékesítésére – ebből a szercsoportból 32 százalékkal több fogyott, mint egy éve – a 2013–2014 telére jellemző enyhe időjárás és viszonylag kevés csapadék ad magyarázatot. A termelőknek értékesített növényvédő szerek mennyisége tavaly meghaladta a 29 ezer tonnát, értéke pedig elérte a 105 milliárd forintot az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint.
Az elmúlt tíz évet tekintve a növényvédőszer-felhasználás 2008-ig növekedett, utána két éven keresztül csökkent, majd 2011-től újra fellendült a kemikáliák iránt az igény. Ugyanakkor egyre erősebb azoknak a hangja is, akik idegenkednek ettől a megoldástól. – Növényvédő szerekre szükség van – véli Polgár Ákos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) alelnöke, aki családi gazdaságában 350 hektáron gazdálkodik, amelyből 200 hektár saját tulajdonú, 150 hektár pedig bérelt föld. Lapunk érdeklődésére Polgár Ákos felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleg alkalmazott genetikai alapok, a termesztésben használt technológia igényli a növényvédő szereket, azok nélkül nem lenne elég bő a termés. Márpedig arra a leszorított termelői árak miatt szükség van.
– Bizonyos, Nyugaton a termelésből már korábban kivont szerek használatának elhagyása a terméseredmény romlását eredményezi majd – állítja a gazdálkodó. Kiemelte: nem tudható, hogy a kivont szerek pótlására mi és milyen mennyiségben érkezik be külföldről, miközben csak Európán kívül még hárommillió hektár területet kellene termelésbe vonni a termelési igények teljesítéséhez. Roszik Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke szerint is feltétlenül szükség van növényvédelemre, de nem mindegy, mit értünk ezalatt.
– Összességében olyan növényvédelmi stratégiát, eljárási rendszert kellene kialakítani, amelynek nyomán a megelőzés eredményeként sokkal kevesebb növényvédő szert kell kijuttatni a földekre – véli az ökológiai gazdálkodási szaktekintély. Szerinte ma növényvédelem alatt a gyakorlatban a permetezést és a mérgek használatát értik, ezzel szemben például a biogazdálkodás és az alternatív gazdálkodási módok inkább ésszerű megelőzési rendszerrel működnek. Vannak cégek, amelyek azzal kísérleteznek, hogyan lehet „bioracionális”, zöldanyagokat, a természetből „lemásolt” vagy onnét származó módszereket beépíteni a növényvédelmi gyakorlatba. A biogazdák pedig kiterjedten alkalmazzák már azt a technikát is, amelynek lényege, hogy hogy vegyszerezés helyett adott időpontban rovarokat bocsátanak ki, s ezek pusztítják el a kártevőket.
A legelterjedtebb ilyen „hasznos” állatkák a petefürkészek, amelyek a kukoricán lévő molylepkék tojásaiba a saját tojásaikat rakják bele, így a molylepke nem is tud kikelni. – Ebben a körben nagyon hatékony készítmények is vannak, hihetetlen innováció zajlik ezen a területen, így a jövő remélhetőleg a biológiáé lesz és nem a kémiáé – mondja Roszik Péter.
