Söripari gigaüzlet tartja lázban hetek óta a folyékony kenyér szektorában dolgozókat, a világ legnagyobb gyártója, az AB InBev ugyanis azon munkálkodik a háttérben, hogy felvásárolja a piac második számú szereplőjét, a SABMillert.
Ezzel olyan márkák kerülnének egy cégér alá, mint a Fosters, a Miller, a Pilsner Urquell, illetve a Stella Artois vagy a Beck’s, egyesült erővel pedig a termelést és az értékesítést tekintve is lefednék a globális sörpiac harmadát. Az élénk érdeklődés és a puhatolózó tárgyalások tényét még szeptember 16-án el is ismerte mindkét fél, a hivatalos vételi ajánlat megtételének október 14. a határideje. Ennek hatására azonnal megélénkült a tőzsde: a brit– dél-afrikai érdekeltségű SABMiller részvényei rövid idő alatt 20 százalékkal megugrottak, de a belga Interbrew és a brazil AmBev összeolvadásával létrehozott, belgiumi központú cégóriás papírjai is hét százalékkal erősödtek.
Amennyiben megvalósul az akvizíció, olyan söripari mamutvállalat jöhet létre, amelynek piaci értéke a 250 milliárd dollárt is meghaladja. Az AB InBev értéke ugyanis 178 milliárd dollár körül van, a londoni székhelyű felvásárolandó társaságé pedig megközelíti a 78 milliárd dollárt. Ehhez képest igencsak hízelgő a The Sunday Times által megszellőztetett összeg; a brit konzervatív hetilap ugyanis úgy tudja, a SABMiller tényleges értékénél közel 40 százalékkal többet, 106 milliárd dollárt sem sajnálna a vevő.
Végeredményben a Bloomberg kalkulációja is hasonló díjat eredményez: a hírügynökség szerint az AB InBev részvényenként 42 fontot (63 dollár) fizetne, ezzel 103 milliárd dollárra értékelné a céget. Nem megerősített hírek szerint a SABMiller viszont csak 43-45 fontos papíronkénti ár mellett venné fontolóra az ajánlatot.
A vételi szándék komolyságát mindenesetre mutatja, hogy a pénzügyi manőver finanszírozása érdekében a leuveni bázisú cég már tíz nagybankkal is tárgyalóasztalhoz ült. Attól biztosan nem kell tartania az AB InBevnek, hogy hitelező nélkül marad, a vezető pénzintézetek közül a Deutsche Bank, a BNP Paribas és a Société Générale is önként jelezte: beszállna a megafúzió finanszírozásába. Könnyen elképzelhető tehát, hogy pénzügyi akadályok híján az egyesülő cégek mérete miatt inkább a versenyhivatali aggályok okozhatnak fennakadást. Például az Egyesült Államokban vagy Kínában ugyanis jelentős piaci fölényre tehetnének szert az új szereposztás mellett.
A magyar sörpiacot mindez csak közvetve, de érinti, hiszen a Dreher Sörgyárak Zrt. a SABMiller-csoporthoz tartozik. A kőbányai székhelyű cégnél azonban egyelőre teljes a hírzárlat. Szakértők szerint nemcsak a söriparban, hanem valamennyi iparágban jellemző a piaci átrendeződés és változás. Ki kit vesz meg, hogyan alakulnak a tulajdonviszonyok, e tekintetben a magyar sörgyártók mint egy-egy nagy gyártó cégcsoport tagjai nem játszanak proaktív szerepet.
Az ilyen jellegű döntések a cégek központjaiban dőlnek el, amire a magyar operációnak közvetlen ráhatása nem sok van, ez így van a Dreher esetében is. A Borsodi Sörgyár Kft. csak annyiban érintett, hogy korábban az AB InBev tulajdonában állt, de 2012 óta már a Molson Coorshoz tartozik. Annyi köti még az elődhöz, hogy megőrizte több termék, köztük a Stella és a Beck’s hazai forgalmazásának jogát.
A Magyar Nemzet megkeresésére a Magyar Sörgyártók Szövetségének (MSSZ) elnöke felhívta a figyelmet: két nagy tőzsdei cég esetében roppant érzékeny már maga a tárgyalási folyamat is, ami számos szakmai és jogi buktatót rejt magában.
Schillinger Attila szerint ha létre is jön az üzlet, csak a társaságegyesítés, illetve a helyi piacok egységesítése is rendkívül hosszú folyamat, szinte kizártnak tartja, hogy két-három éven belül a közép-európai régió, azon belül a magyarországi sörpiac bármilyen változást is érzékeljen.
Az MSSZ első embere szerint ahogy eddig, úgy ezután sem sodorhatja veszélybe a nagy magyar sörgyárak működését a világpiacot uraló nagyvállalatok közti hatalmi átrendeződés. Úgy látja, az ágazat magyar szereplői mindezektől függetlenül a saját feladatukra koncentrálva termelhetnek. Biztató eredménynek tartja, hogy összesen 6,2 millió hektolitert tud felmutatni a négy vezető hazai sörgyártó, a Borsodi, a Dreher, a Heineken Hungária, illetve a Pécsi Sörfőzde, közülük csak utóbbi nem tagja a sörszövetségnek. Ebből 400 ezer hektoliter jut exportra, 5,8 millió elkel idehaza. A tavalyi kétszázalékos bővülés után idén a kedvező időjárás ellenére is óvatosan optimisták. A növekedési kilátásokat álláspontjuk szerint alapvetően határozza meg a gazdasági konjunktúra folytatódása, és hogy sikerül-e kiszámítható és tervezhető szabályozási környezetet teremteni a söriparnak a kormányzattal való együttműködésben.
