Jakab István – aki az Országgyűlés alelnöke is – Gyomaendrődön az MTI tudósítása szerint azt mondta, az Európai Bizottság a termőföldek forgalmáról szóló törvény módosítását kérte, ellenkező esetben kötelezettségszegési eljárás indulhat. Folyik az egyeztetés erről – húzta alá. Bár részletekbe nem ment bele, a lapunknak nyilatkozó szakértők megjegyezték, ez akár azt is jelentheti, Brüsszel ragaszkodik hozzá, hogy a cégeket ne zárják ki a magyar termőföld lehetséges tulajdonosai közül. Jakab István hangsúlyozta: azt is el kívánják érni – a földbérletek felbontása nélkül –, hogy mindenki azonos bérleti díjat fizessen, azaz hogy a földbérleti díjakat visszamenőleges hatállyal is módosítani lehessen.
A földbérleti díjak utólagos módosításának szándéka éppen nemrégiben bukott meg a parlament előtt. A kormány azt szerette volna elérni, hogy a hatályos földtörvény életbelépése, vagyis a 2013. december 15-e előtt megkötött állami bérleti szerződések díjait a most folyó árveréseken nyertes új tulajdonos egyoldalúan felemelhesse, ám ennek elfogadásához nem jött össze a szükséges kétharmados többség. A kormány számára elbukott szavazás után gyorsan közölték, újra be fogják nyújtani a törvénymódosítást.
Az Országgyűlés alelnöke arról is szólt, hogy a licitek során eddig a magyar tulajdonban lévő termőföldek körülbelül 50 százaléka talált gazdára, a kikiáltási ár a helyben kialakult földárakhoz képest 10 százalékkal magasabb volt, emiatt nincs szó a földek „elkótyavetyéléséről”, ahogyan azt az ellenzék állítja.
A földbérleti díjak utólagos megemelésének lehetővé tétele kulcsfontosságú lehet a földeladások sikere szempontjából, ám lehetetlen helyzetbe hozhatja az alacsony bérleti díj fejében nemritkán komoly beruházásokat végrehajtó jelenlegi földhasználókat. – Közgazdasági szempontból értelmetlen lenne alacsony bérleti díj mellett földet vásárolni úgy, hogy a tulajdonosnak csak 30-35 év múlva lehet birtokon belül kerülni. Ennél Magyarországon is van legalább 4-5 jobb befektetési lehetőség – mondta lapunknak ennek kapcsán Raskó György agrárközgazdász, volt szakállamtitkár. Hozzátette ugyanakkor, hogy az viszont logikus, ha a mostani földhasználók vásárolnak az általuk használt földből.