Jakab István – aki az Országgyűlés alelnöke is – Gyomaendrődön az MTI tudósítása szerint azt mondta, az Európai Bizottság a termőföldek forgalmáról szóló törvény módosítását kérte, ellenkező esetben kötelezettségszegési eljárás indulhat. Folyik az egyeztetés erről – húzta alá. Bár részletekbe nem ment bele, a lapunknak nyilatkozó szakértők megjegyezték, ez akár azt is jelentheti, Brüsszel ragaszkodik hozzá, hogy a cégeket ne zárják ki a magyar termőföld lehetséges tulajdonosai közül. Jakab István hangsúlyozta: azt is el kívánják érni – a földbérletek felbontása nélkül –, hogy mindenki azonos bérleti díjat fizessen, azaz hogy a földbérleti díjakat visszamenőleges hatállyal is módosítani lehessen.
A földbérleti díjak utólagos módosításának szándéka éppen nemrégiben bukott meg a parlament előtt. A kormány azt szerette volna elérni, hogy a hatályos földtörvény életbelépése, vagyis a 2013. december 15-e előtt megkötött állami bérleti szerződések díjait a most folyó árveréseken nyertes új tulajdonos egyoldalúan felemelhesse, ám ennek elfogadásához nem jött össze a szükséges kétharmados többség. A kormány számára elbukott szavazás után gyorsan közölték, újra be fogják nyújtani a törvénymódosítást.
Az Országgyűlés alelnöke arról is szólt, hogy a licitek során eddig a magyar tulajdonban lévő termőföldek körülbelül 50 százaléka talált gazdára, a kikiáltási ár a helyben kialakult földárakhoz képest 10 százalékkal magasabb volt, emiatt nincs szó a földek „elkótyavetyéléséről”, ahogyan azt az ellenzék állítja.
A földbérleti díjak utólagos megemelésének lehetővé tétele kulcsfontosságú lehet a földeladások sikere szempontjából, ám lehetetlen helyzetbe hozhatja az alacsony bérleti díj fejében nemritkán komoly beruházásokat végrehajtó jelenlegi földhasználókat. – Közgazdasági szempontból értelmetlen lenne alacsony bérleti díj mellett földet vásárolni úgy, hogy a tulajdonosnak csak 30-35 év múlva lehet birtokon belül kerülni. Ennél Magyarországon is van legalább 4-5 jobb befektetési lehetőség – mondta lapunknak ennek kapcsán Raskó György agrárközgazdász, volt szakállamtitkár. Hozzátette ugyanakkor, hogy az viszont logikus, ha a mostani földhasználók vásárolnak az általuk használt földből.
Találtunk is ilyen vásárlót. Az 1982-ben született Lucas Michlits – mint azt édesanyja, az osztrák állampolgárságú Annalise Michlits lapunknak elmondta – magyar állampolgár. A fiatalember Fertődön vásárolt egy 11,47 hektáros szántót a földliciten 24,1 millió forintért. „Drága volt” – fogalmazott az édesanya, de mint mondta, nem maradt más választásuk, mert eddig is ők bérelték a területet. Biogazdálkodást alakítottak ki, ami több évbe is beletelt, folytatni akarják, ezért is fizettek ennyit a területért.
A kisebb, „resztli” földeket is meg fogják venni, viszonylag olcsón, de ezek a meghirdetett terület nem több mint 15 százalékát jelentik – hívta fel a figyelmet Raskó György. Hozzátette: megjelentek a földárveréseken a spekulánsok. Bár ehhez a kifejezéshez az agrárközgazdász véleménye szerint a magyar társadalomban indokolatlanul társult negatív „él”, pejoratív értelmezés, hiszen a spekuláns egy piacgazdaságban pozitív fogalom. „Az is spekuláns, aki például egy tőzsdén részvényt vesz, különben nem venne, kockázatot is vállal ezzel.” Mások strómanokról számoltak be az árveréseken, melyek az Alföldön valamivel sikeresebbek voltak eddig, mint a Dunántúlon.
Akik tehát eddig az árveréseken földhöz jutottak, nem azok voltak, akikre a kormány a propagandájában hivatkozott – családi gazda állítólag nem is jelentkezett a licitekre –, már csak a zömében nagy blokkokban meghirdetett, ezért drága területek miatt is. A városok határához közvetlen közeli területeket pedig egyértelműen nem mezőgazdasági szándékkal vették lapunk információi szerint.
