Róháni úgy fogalmazott, hogy „még ha az a nap el is jön, amikor nem lesz atomsorompó-szerződés (NPT), a NAÜ általi ellenőrzés és biztosíték, Iránnak erkölcsi és vallási kötelezettsége az, hogy ne törekedjen tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére”. Az iráni elnök emellett hangsúlyozta, Teherán elkötelezett az atomalku mellett mindaddig, amíg a Nyugat is az.
A NAÜ főigazgatója Ali Akbár Szálehivel, az iráni atomenergia-ügynökség vezetőjével folytatott megbeszélése után közölte, hogy a felek sokat dolgoztak azon, hogy „eljussunk oda, ahol most vagyunk”. Hozzátette, hasonló és kitartó erőfeszítésekre lesz szükség a jövőben is. Amano Jukija ezzel arra utalt, hogy az iráni atomprogramról szombaton hatályba lépett megállapodás keretében Irán vállalta: nem helyez üzembe új urándúsító centrifugákat, nem fejleszti tovább nukleáris programját, és lehetővé teszi létesítményeinek helyszíni ellenőrzését a NAÜ szakértőinek.
Ha a NAÜ a nyolc év lejárta előtt – például már öt-hat év múlva – igazolja, hogy az iráni nukleáris tevékenység továbbra is békés jellegű, abban az esetben korábban feloldható a korlátozás, és Teherán belekezdhet olyan tevékenységekbe, amelyek most még tilosak neki.
Egy kedvező NAÜ-igazolás hatására pedig olyan további amerikai és európai szankciók oldhatók fel, amelyek a kettős (katonai és polgári) felhasználású termékekre, szoftverekre, hadfelszerelésekre és technológiákra, fegyverekre vonatkoznak, illetve esetleg olyan büntetőintézkedések is feloldhatók, amelyek konkrét személyeket sújtanak.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szombaton közzétett jelentése szerint Irán eleget tett az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Franciaországgal, Németországgal és Nagy-Britanniával 2015 nyarán kötött nukleáris megállapodásban foglalt kötelezettségeinek, így lehetővé vált az országgal szembeni nemzetközi szankciók feloldása. Az Egyesült Államok elnöke a bejelentést követően elrendelte a szankciók egy részének feloldását, az Európai Unió pedig megindította ennek folyamatát.
