Belyó Pál, a Policy Agenda kutatási igazgatója elmondta: az eredményekben megjelenik az életszínvonal-változás is. Hozzátette, becsléseik szerint tavaly a számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 41 százaléka, valamint nem éri el a létminimum összegét a nettó bevétel a legalább egy keresős családok harmadánál. Megjegyezte: az egy felnőttből álló háztartás 2015-ös 88 016 forintos létminimumértéke 0,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A sajtótájékoztatón közreadott tanulmány szerint a létminimum-számításba bekerült háztartások kiadásaik 30,8 százalékát fordítják élelmiszerre, 22,8 százalékát lakásfenntartásra – aminek több mint kétharmadát rezsire költik –, és 9 százalékot közlekedésre. Ezenfelül egészségügyre, testápolásra 5 százalékot költenek, telefonálásra 6,5 százalékot, míg ruházati cikkekre 3,6 százalék jut, oktatásra, művelődésre és szabadidőre pedig 5,3 százalék. Közölték, a létminimum nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely mellett biztosítható egy háztartásban az alapvető szükségleten túli igények kielégítése is.
A tavalyi létminimumértékek meghatározásához 1719 háztartás adatait vették figyelembe, amelyek mintegy 728 ezer háztartásban élő 1 millió 431 ezer embert reprezentálnak. A havi átlagos létminimumérték háztartásonként 173 ezer forint volt. Az adatokból kiderült: a nyugdíjasok esetében a havi átlagos létminimum 79 214 forint egy személy esetében, míg két személynél 136 425 forint.
Jan Niklas Engels, a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának képviselője hangsúlyozta: a számok fontos információval szolgálnak ahhoz, hogy megtudjuk, mekkora jövedelemre van szükség a megélhetés biztosítására. Hozzáfűzte: ez azonban nem elég, szükség van egy stratégiára is ahhoz, hogy senki se keressen létminimum szintje alatt.
Kitért arra, hogy a Magyarországon 27 éve jelen lévő szociáldemokrata értékek mellett elkötelezett német politikai alapítvány fontosnak tartja a politikai vitát a társadalmi igazságosságról, a jogállamiságról, a demokráciáról, az Európai Unió értékeiről és jövőjéről.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke elmondta: nagyon meglepődtek, amikor tavaly a KSH úgy döntött, hogy az idén nem publikálja a létminimum-adatokat, amelyek a szakszervezetek számára 25 éve fontos indikátorai voltak a társadalmi fejlődésnek. Ezért a MaSzSz úgy határozott, hogy maga készíti el a számításokat. Ezek az adatok képezik majd a 2017-es bértárgyalások alapját – mondta.
A szakszervezeti mozgalom egyetért abban, hogy fel kell számolni a dolgozói szegénységet, ezért a MaSzSz szeretné elérni, hogy a 73 ezer forintos minimálbér érje el a létminimum értékét – mondta Kordás László. Hozzátette, szeretnék azt is elérni, hogy ne legyen gond a hónap végén a létfenntartás azoknak, akik tisztességesen ledolgoznak napi 8 órát, ők legalább a létminimumot keressék meg.
