Ősztől várhatóan megkezdődik a közszféra leépítése, amely a bürokráciacsökkentés következő lépcsőfoka lesz – jelentette be tegnap Csepreghy Nándor a KAVOSZ Zrt. által a kis- és közepes vállalkozásoknak szervezett győri gazdasági fórumon. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kifejtette, ez a jelenlegi politikai ciklus legfontosabb feladata, így több állami háttérintézmény a minisztériumokba olvad be vagy megszűnik. Mint mondta, fontos szempont, hogy az állami szférából kikerült dolgozók megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon, nem az a cél, hogy míg ezeknek az embereknek az egyik oldalon megszűnik a munkahelyük, addig a másik oldalon felbukkanjanak a szociális ellátórendszerben.
Csepreghy Nándor kifejtette, ma a 4,2 millió munkavállaló közül 1,1 millió közfoglalkoztatott, s ha ebből levonják a rendvédelmi szerveknél, az egészségügyben és az oktatási szférában dolgozók számát, akkor is egy több százezres szám marad, ami magát az állami bürokráciát jelenti. Ahogy fogalmazott, Magyarország ma inkább számít sereghajtónak, és inkább lehet éllovas, ha a bürokrácia csökkentését konzekvensen végigviszik. Hangsúlyozta, hogy ez a legfontosabb, mert meghatározza egy ország versenyképességét, hogy a vállalkozásoknak milyen bürokráciával kell szembenézniük, és ugyanez a helyzet áll fenn akkor is, amikor egy külföldi cég szeretne letelepedni Magyarországon.
Csepreghy Nándor szembenézett azzal a ténnyel is, hogy a szabályozási környezetet tekintve is hazánkban a legrosszabb a helyzet a régióban. Példaként említette, hogy egy vállalat az adókötelezettsége teljesítésére a régió országaihoz képest háromszor-négyszer több órát fordít. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly 108 olyan törvénymódosítást fogadott el a parlament, amelyek a vállalkozók működésének könynyítését szolgálták. Tolmácsolta a nyilvánosságnak Lázár János kancelláriaminiszter javaslatát is, miszerint ha valamelyik minisztérium jogszabályt hoz, akkor legalább két, a területet érintő jogszabályt ki kell vezetnie.
Az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban is fajsúlyos bejelentést tett a parlamenti államtitkár Győrben: amíg létre nem jön az új állami pályázatértékelési rendszer, addig a kormány leállítja a pályázati értékeléseket, nagyjából másfél-két hónapra. Ennek a lépésnek az a célja, hogy a lehető legdrasztikusabb módszerekkel megakadályozzák, hogy a pályázatok elnyerésénél vélt segítségért fizessenek a vállalkozók. Vagyis a kormányzati retorika most a lobbizás és a kenőpénzek fizetése ellen irányul. Csepreghy elismerte, hogy a pályázati-projektmenedzsment szakmának van egy szűk területe, amely valós hozzáadott értékkel bír, és ténylegesen segíti a források szabályos lehívását, de van egy tágabb kör, amely tisztességtelen eljárási módokon, befolyását láttatva igyekszik elérni eredményeket.
Csepreghy rámutatott: a hazai gazdasági növekedésnek előbb-utóbb a saját lábára kellene állnia. A 2007–2013-as ciklus szerinte megmutatta, képesek vagyunk pénzt lehívni, a 2014–2020-as időszak fő kérdése az, mennyire hatékonyan tudjuk felhasználni a forrásokat. Meg kell teremteni a fenntartható növekedés alapjait a 2020 utáni időkre, amikor már valószínűleg nem számíthatunk hasonló nagyságrendű támogatásra. A fő cél az, hogy olyan projektek kapjanak forrást, amelyek munkahelyeket teremtenek, a gazdaság hozzáadott értékét növelik, és az a cég egyáltalán ne jusson pénzhez, amely ennek a két feltételnek nem felel meg, vagyis a támogatás nélkül el is süllyedne. A fontosabb támogatási célterületek között említette a mezőgazdaságot, a turizmust és az autóipari beszállítói kört.
Csepreghy megemlítette, hogy egyre több olyan költségvetési forrás van, amelyet a magyar büdzsé is ki tud termelni, ezért a kormányzat képes érdemben reagálni arra, hogy a közép-magyarországi régióra kevés uniós pénz jut, továbbá a költségvetés terhére fejlesztési forráshoz juttathatják azt a száz nagyobb magyar vállalatot is, amely felfelé lóg ki a kkv kategóriából. A politikus előrevetítette, hogy az évtized végéig a hazai büdzsé fejlesztési forrásai mértékének meg kell haladnia az EU-s támogatások összegét.
A visszatérítendő uniós források rendszeréről elmondta, nyártól lesz elérhető, ez főként hitelek, kombinált termékek megjelenését jelenti. Hozzáfűzte, az állami támogatás segítségével lényegében nullaszázalékos lesz a hitelek kamata, és az a vállalkozás, amely ezt sem tudja kitermelni, nem is érdemes a támogatásra. Elismerte, hogy a versenyszféra széles körét sújtja a tőkeprobléma, a kormány ezért vizsgálja, hogy állami garancia mellett hogyan tudja feltőkésíteni az érintett cégeket, figyelve arra, hogy az összes uniós szabályt is betartsák. Csepreghy azt ígérte, hogy egy-két hónap múlva lesznek a programnak nyilvános részletei.
